Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN folyamatok megtörését a várak felhagyása jelzi, és az is, hogy az eddig ismert 14. századi rangosabb leletekkel jellemezhető lelőhelyeken nincs kontinuitás. A fent említett 14. századi kotormányi és martonfalvi lelőhelyeken például egyelőre nem kerültek elő hasonló kvalitású 15. századi leletek. A 14. századi társadalom tagozódását talán a korabeli csíki kápolnák is jelzik.19 A 14. században bizonyosan álló csíkszentimrei Margit-, a Somlyói Salvator-kápolna helyi előkelő családok kezdeményezése, kapcsolatai és támogatása révén épülhettek fel. Csíkszentimre esetében a későbbi Henter-kúria környékén gyanakodhatunk 14. századi udvarházra, ám ennek igazolásához régészeti ásatásokra lenne szükség. Hasonló, de egyelőre pontosabban keltezetlen kápolnák van a csíkrákosi Bogát-hegyen, de talán idesorolhatók a kotormányi és a csíkszentkirályi „temetőkápolnák” is.20 Csíkrákoson a Pogányvár kapcsán már jeleztük, hogy a faluban nagy valószínűséggel állt a 13-14. századi vár tulajdonosának lakhelye, a kápolna léte szintén ezt a feltételezést erősíti. Kotormányban a helyi előkelőkre közvetetten utaló, egyelőre bizonytalan korú kápolna mellett régészeti leletek is támogatják egy 14. századi udvarház létét.21 Későközépkor A korábbi időszaktól eltérően a 15-16. században már számos írott adatunk van a primorokra, és birtokaikra, így az udvarházak tényleges említése nélkül is feltételezhetjük ezek létét. A Csíkimedencében összesen 452 primőr vagy lófő rangú családot írtak össze 1569-ben.22Az előkelő, primőr rangú (egregius), illetve a széki igazgatásban szerepet vállaló tehetősebb lófő családokról (agilis) bizonyára joggal feltételezzük, hogy minden olyan faluban volt udvarházuk, ahol összeírták őket, vagy nagyobb birtokuk volt, a legóvatosabb becslések alapján is legalább húsz-huszonöt komolyabb épülettel kell számolnunk a 16. század közepe táján. Mellettük azonban bizonyosan számolni kell azzal, hogy egy-egy családnak több udvarháza is lehetett egy adott településen.23 Feltételezésünk szerint az átlagnál rangosabb épületek száma elérhette akár a félszázat is. Természetesen szó sincs arról, hogy ezek mindegyike nagyméretű, teljesen kőből épített udvarház lett volna, hiszen például az adó és követségi ügyekben eljáró egregius-ként emlegetett Sándor-családnak nem volt kőből épített udvarháza Ugyanakkor a primőr rangú csicsói Lázár-kúria és a szentkirályi agilis Bors-család 16. századi udvarházainak alaprajza, jelen ismereteink alapján azonos típusba sorolható (ld. alább), azaz a házak építőanyaga, mérete nem feltétlenül tükrözi a tulajdonosok jogállását. Az 1466-os székelyföldi viszályokat lezáró zabolai rendelkezések, melyekben a lázadás során lebontott vagy felégetett házak helyreállításáról is rendelkeztek azt sejtetik, hogy akkoriban a főemberek házainak nagy része még nem kőből épült.24 Az összesítést követően szembesülhetünk azzal, hogy milyen mértékű pusztulás, pusztítás érintette ezekez az udvarházakat. A korábban említett dúlások, átépítések és modern bolygatások nyomán egyetlen, több-kevesebb épségben fennmaradó középkori udvarház sem található Csíkban, és csupán néhány esetben gyanítható, hogy álló épületek rejthetnek magukban középkori falazatokat (Csicsó-Lázár/Petki, Szentkirály-Bors, Zsögöd-Mikó). Az alábbiakban a települések ABC sorrendjében röviden áttekintjük azokat a lelőhelyeket ahol tudomásunk van középkori udvarházakról. Néhány esetben az objektumokhoz, vagy a lelőhelyhez köthető leletanyagból is 19 Botár 2013. 20 Az idézőjel arra utal, hogy ezek az épületek egykor szabadon álltak, körülöttük temető csak a 18-19. században jött létre. 21 Botár 2011/a. 22 GARDA 1999. 44., ill. SzOkl H, 269-277. A székelyföldi társadalmi viszonyokról a hagyományostól kissé eltérő, de hitelesebb felfogáshoz ld. BENKŐ, SZÉKELY 2008, 11-30. 23 BENKŐ 2012,219. 24 SzOkl III, 86., ld. Benkő, Székely 2008, 64. 12
