Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
közlök válogatást. Az udvarházakhoz köthető kályhacsempék jó része már napvilágot látott, ezért a közölt csempeanyagot itt most nem mutatom be újra.25 Bedecs (Csíkszentimre) - Henter-kúria 1567-ben a 25 denáros adólistán Bedechij önállón 25 portával van feltüntetve, úgy, hogy külön Szentimre is előfordul 30 portával, tehát közel azonos súlyú települések lehettek.26 Ekkor tehát Bedecset még önálló falunak tekintették. Az ezt követő összeírásokban azonban önállóan már nem szerepel, bizonyosra vehető, hogy lakói a csíkszentimrei listákon szerpelnek. Emiatt azonban bizonytalan, hogy a szentimrei lakosok közül ki tekinthető bedecsinek.27 A falu délkeleti szélén egykor hatalmas összefüggő telken áll a romos Henter-kúria. A helytörténet ugyan csak 1707-től számol a Henterek ideköltözésével,28 de a környékén gyűjthető középkori leletek alapján valószínű, hogy a Henterek a 17. század második felében egy korábbi udvarház telkére költöztek. Ezt az udvarházat már 1671-ben emíltik: az Tőnké szegj nemes udvarház.29 Ha valamely helyi, „szentimrei” előkelő család lakhelyeivel számolunk előzményként, akkor legvalószínűbb megoldásként az 1619- ig adatolható szereplő Hadnagy család jöhet szóba.30 A Henterekhez a 17. század folyamán került a nemesi telek és a rajta álló épület, ugyanis 1635-ben sepsi alkirálybíróként említett Henter András felesége a csíkszentimrei származású Hadnagy Kata volt.31 Henter András fiát Ferencet, 1679-ben csíki főkirálybírónak nevezték ki, II. Benedeket 1682-ben mint csíki alkirálybírót említik, így ekkor a család már biztosan csíki birtokos is volt.32 Az udvarházhoz már 1671-ben a Henter „udvarhoz mellett való tanorokheli Halas Toh és hál tartó helyek tartoztak.33 Ma az épület fedél nélkül és levert vakolattal áll, látható, bizonyathatóan középkori részlete nem ismert, a falakon látható nyomok és alaprajzi szabálytalanságok alapján úgy tűnik, a Henterek többször, jelentősen átépítették a meglévő udvarházat. Erre több jel is utal. így például az épület északi homlokzatán a kőfal tengelye megtört, a keleti rész falsíkja szélesebb volt. Az ettől nyugatra található két alápincézet helyiség falazata tégla nélkül kőből készült. Ez alapján korábban arra gondoltak, hogy itt, a jelenlegi épület északnyugati negyedénél rejtőzik a kúria legrégibb magja. E korai rész déli kiterjedését egyértelmű falelválás is jelzi. Ma valóban ez az épület legrégebbi álló része, de a legfrissebb megfigyelések alapján azonban ez az épületrész, utólag épült egy már korábban meglévő, keletebbi, fordított tájolású épület mellé. Ennek egyértelmű jele, hogy az északnyugati épületrész keleti falán in situ fülkék vannak, melyeknek csakis beltérbe nyílhattak. Szintén egy mára eltűnt beltéri osztófalra utal az is, hogy a későbbi északi kéményen jól láthatók egy visszabontott keleti támfal csorbázata. E korai rész egykori déli kiterjedését az jelezheti, hogy a déli pince keleti falának eltérő falsíkja, amely - gyanúnk szerint - egy korábban itt húzódó E-D irányú falhoz igazodott. A legkorábbi épület feltételezésünk szerint a jelenlegi alaprajz északkeleti negyedében foglalt helyet, a vélhetően hármas osztású (?) alaprajzának rekonstruált mérete 7,4x20 m körüli lehetett. Az északi falsík szabálytalansága tehát valóban több periódusra utalt, de eltérő előjellel. Az eltérő tájolás magyarázhatja azt is, hogy az előző elképzelések szerinti legkorábbi északnyugati épületrész nyugati homlokzatán nem is volt bejárat.34 ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 25 Kémenes 2005. 26 SzOkl II, 220. ill. SzOkl ú.s. VII, 62: Bedech 27 SzOkl II, 275. 28 Forró 2008,26. 29 Szabó T. 2006,25. 30 SzOkl II, 275., III, 346., IV, 31., VI, 26., IV. ú. s., 85., 512., 578., 666. 31 Nagy 1859,90-94., Endes 1938,104. 32 Veszély 1860,295., Endes 1938,126. 33 Szabó t. 2006,25. 34 Botár 2014. 13
