Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Csik Somlyóra Praetoriális ház építendő…” Források a csíksomlyói Székház építésének (elő)történetéhez (1790–1825)
helyezzék el a pénztárat a csíksomlyói ferences kolostorban. Erősen kétséges, hogy lett volna ilyen bérelhető épület az akkori Szeredában, annál is inkább, hogy egy fél évszázad múltán, 1804-ben - amikor a levéltár elhelyezésének problémája vetődött fel - sem nagyon volt ilyen épület egyik társszékben sem. Az ügyben nem történt kedvező előrelépés, a széki pénztárak továbbra is a felcsík- gyergyói, illetve az alcsík-kászoni királyi perceptorok lakhelyén maradtak - a helyzet változatlan volt még 1835-ben is, amikor Zöld János felcsíki pénztárnok arról panaszol a főkirálybírónak, hogy az elszámoltatására kirendelt biztosok a távollétében jelentek meg madéfalvi házánál és lepecsételték a szék pénztárát.10 A széki perceptorokat kiszállásaik alkalmával két-két katonából álló őrség kísérte, a pénztárat pedig úgyszintén katonák őrizték, mely szabályt azonban a napóleoni háborúk idején (előbb 1801- ben, majd 1803-ban), amikor a határőrezredeket a harctérre vezényelték, a tartományi Királyi Főbiztosság úgy módosított, hogy az őrséget a továbbiakban a polgári rendű lakosságnak kell biztosítani.11 Ott, ahol állandó székházak még nem voltak, ez még inkább kockázatos vállalkozás lett volna. A két széki pénztárnok, csíkmindszenti Czikó Gábor és csíktaplocai Domokos Ferenc, alaposan átgondolt beadványban ismertette a főkirálybíróval és a széki közgyűléssel a közbiztonság helyzetét, kérve a katonai strázsa visszaállítását.12 A szék tisztsége meg is tette ezügyben jelentését a Főbiztosság felé: „... itten a provinciális részen valók közül azon őrzésre nem mások, hanem csak a colonusok fogattathatók, ezek pedig olyanok, kiknek nem kevés részétől éppen magától volna őrizendő a pénz... noha eddig a félt szerencsétlen következés nem érte is perceptor atyánkfiáit, de valójában attól a tartalék mindenkor fenn lehetvén, egyátaljában szükségesnek véljük, hogy a Méltóságos Királyi Főbiztosság az egy rendében fenn is állott katonai strázsának kirendeltetését kieszközölni méltóztassék, csak bár addig, míg Praetoriális Házunk építtethetik... ”.13 A széki pénztár elhelyezése mellett a pretorális ház alapvető funkciója lett volna, hogy helyet biztosítson a közgyűlések lebonyolításának, a széki közgyűlés (marchális gyűlés, girás gyűlés) lévén a széki közigazgatás legfontosabb szerve, melyen a rendek a közigazgatás különféle kérdéseiben határoztak, ismertették és tudomásul vették a guberniumi leiratokat, évente tisztújítást tartottak, az adók felosztásáról és behajtásáról döntöttek, országgyűlési követeket választottak és utasításokkal látták el őket, továbbá szabályrendeleteket alkottak és megvitatták a különféle sérelmi ügyeket (pl. faluközösségek közötti határvillongások). Lévén, hogy a közgyűlés testületi szerv volt, esetenként több száz résztvevővel, alapkövetelmény volt, hogy a közgyűlést falai közé befogadó épület tágas legyen. _____________________CSIKSOMLYÓRA PRAETORIALISHAZ EPITENDO...” 10 „... Estve a házamhoz jöttek ... a cassát bepecsételték, s nagyon hatalmason viselték magokot, mely miatt gyermekeim nagy ijedségbe jöttek, a cassa kolcsát is kérvén elő töllök; ezen törvénytelen procedurájok miatt ellenségemnek vélvén, meghatároztam magamba, ha eljőnek is, hogy ügyemet elejekbe nem terjesztem, a cassát bepecsételve tartom mind addig valameddig a méltóságos főkirálybíró úrnak újjabb parancsolattyát nem lészek szerencsés látni. ” - ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXVIII/35. irat, 1. lap. 11 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, LXV/63. irat, 1. lap. 12 „... Főként mitől fogva a tolvajoknak, gyilkosoknak s más gonosz-tévőknek halálos büntetések elenyészett, és a legcégéresebb vétkek is, nevezetesen az itt lévő katonák között csak néhány napi rabsággal vagy vesszőzéssel bűntetteim szokott lopások, ragadozások, megfosztások, házfelverések, sőtt gyilkosságok is ezen véghelyeken történnek, reménségeket s bátorságokot a körülöttünk lévő kietlen erdős hegyeknek tekervényes menedék járásaiban és a velünk határazott Molduvának határába által futásban helyheztetvén; mely miatt csak a mindennapi szükségünkre megkévántatókat is bátorságba alig tarthattyuk ... minthogy a hivatalban lévők időszakonként szoktak kifizettetni, a kezünk alá bízatott cassába pedig naponként gyűjtetik bé az adópénz (mely mindenek előtt tudva vagyon) félhető, netalán valami vakmerő istentelen gonosztévő miatt cassánkba szerencsétlenség következzék ... hogy ha parasztok rendeltetnek őrzésre, azok közül is tanáltathatik olyan, ki jól meglopván, által szalad Molduvába, maga örökségét nem félytvén, nem sajnálván, minthogy nincsen is, de ha szintén álhatatosak lennének is az őrzésbe, fegyverek nem lévén, sem pedig ahhoz nem értvén, azok mellett könnyen megeshetik a szerencsétlenség.” - ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CL/54. irat, 1-2. lap. (Tévesen 1819. évi iratként leltározva.) 13 ROLHMH, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, LXXVI/16. irat, 1. lap. Ld. a Függelék 16. számú iratát. 117
