Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Balás András: Viszontagságos évek Csíkban a 16. század végén. „Ördög” Balás Mihály vezette felkelés 1599-ben
BALÁS ANDRÁS illud Hunnicum). Néhány évvel később pedig Bethlen Gábor fejedelemmel beköszöntött „Erdély aranykora.” A Lázár testvérek halálát követő években a Lázár család fokozatosan eltűnt Csíkszenttamásról. Az 1614-es lustrum szerint Lázár Jánosnak már csak 12 jobbágya volt.47 1622-ben pedig ez az ága a Lázár családnak teljesen kihalt. Lázár Larkas egykor félelmet keltő csíkszenttamási udvarháza ugyancsak nyomtalanul eltűnt, mára még kőhalom sem jelzi helyét. Helyénvalónak találjuk egy pár szó erejéig kitérni a csíki események főszereplőjének, Balás Mihálynak, illetve családjának későbbi sorsára. Ehhez, egyének életútjának követését a középkor végi Boldogasszonyfalva és környékének kisebb népessége megkönnyiti. Az 1599-es események után, a korabeli iratok arra utalnak, hogy Balás Mihály lófőnek kovács műhelye volt Csíkdánfalván, Boldogasszonyfalva déli részén. Ezért kerülhetett az 1602-es Básta-féle regestrumba Balás Kovács lófő. Később pedig, az 1614. évi Bethlen-féle összeírásban újra feltűnik, ezúttal lakhelyén a csíkjenőfalvi lófők között.48 Neve mellett nincs semmiféle „n.” megjelölés, vagyis személyesen jelen volt az összeírtak között. Nevét az 1643. évi lustrajegyzékben is megtaláljuk, a régi lófők között.49 Neve mellett felnőtt vagy kiskorú gyerekek nincsenek feltüntetve, más Balás pedig nincs a faluban. Valószínű, hogy ő a Jenőfalván élő Balások utolsó tagja. Valószínűleg testvére, Balás János gyalogos, 1599 és 1613 között Csíkszenttamásról Gyergyóba költözött.50 Több évtizedig szolgálta a Lázár családot gyergyószárhegyi kastélyuknál.51 52 Feltételezett fiai voltak Balás Péter Ditróban, Balás Deák Szárhegyen és Balás László Remetén. Leszármazottaik később Gyergyóditrót, és főleg Gyergyóremetét népesítették. Ott befolyásos családok lettek, és 1655-ben (újra) lófősítve.32 Az 1599-es székely felkelés az utókor szemében Az utókor megítélése az eseményekről többszörösen is eltérő. A székelyek derék küzdelme és sokuk halála az ősi szabadságért a visszatekintésekben többnyire elvész egy ember, a fejedelem vesztes sorsának részletezései mellett. Az események katolikus egyházi értelmezése a figyelmet a gyilkosságra irányítja, amelynek az áldozata egy naiv, de ártatlannak tekintett bíboros fejedelem volt. Ennek szimbolikus megtorlása volt a pápai rendelettel száznapos böjtölés előírása. Az események szász interpretációja is lényegében ezt a vonalat követi.53 Nem teljesen világos okokból, a néphit Nagy Kristály (Kerestel) Andrást tartja a kardinális gyilkosának, a kortárs történetírás egybehangzóan Ördög Balázst hibáztató tájékoztatása ellenére.54 Ez is lett felírva az eseményt megörökítő emlékkeresztre, amit Puskás Tamás helybeli pap állított Pásztorbükkben 1816-ban. A mai napig, október második vasárnapján, vezekléssel és búcsúval emlékezik meg Felesik népe az eseményről. Minden évben a pásztorbükki búcsú végén elhangzik a “Báthori András históriája” című népének: 47 Balogh 2005,171. 48 SzOkl IV, 533. 49 SzOkl ú. s. V, 228. 50 SzOkl IV, 533. 51 SzOkl ú. s. IV, 571, 709. 52 MNL OL, Erdélyi királyi könyvek (Liber Regius), XXVI, 580. (II. Rákóczi György, 1655, Gyulafehérvár.) 53 Gottlieb 2010, ill. 54 Az 1569-es lista több Kristály nevű lófőt is említ Csíkszentdomonkoson, de azok közül csak egynek a neve mellett áll az „n”-jelzés. Feltehetőleg ezzel összefügg a félreértés, hogy a későbbi emlékmű Nagy Kristály Andrást jelöli meg elkövetőként. „Annak a Kristály családnak a tagjai, akik abból a Kristály ágból származnak, a templomban mai napig nem szabad elől és jobboldalt üljenek. A templom kereszt formájú ugyebár, és a bejárattól hátrább és baloldalt. így büntette a község lakossága azt a családot és annak a leszármazottad, akik ezt a bűnt elkövették,” mondta Bara Károly Csíkszentdomokosról a Duna Televíziónak. 110
