Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
FÜLÖP HAJNALKA A kiállítások, bálok szervezését a kevésbé látványos kitartó, hétköznapi munka tette lehetővé. Két asszony, Pál Gáborné és Gál Ferencné az 1920-as évek közepétől szervezte a festékes szőnyegek szövését és felújítását. Munkájukkal kapcsolatos adataink szórványosak és esetlegesek, visszaemlékezések, újságcikkek alapján próbáljuk felidézni őket. A kortárs véleménye szerint ők ketten ismerték fel a festékes szépségét, saját lakásukban használták, távolabb élő rokonaiknak, ismerőseiknek festékest ajándékoztak - ezzel kezdődött az 1920-1930-as évek háziipari mozgalma Csíkban.32 33 Ekkor érkezett el a szövés újbóli „felfedezésének” ideje. A 30-35 évvel korábban működő Csíkszeredái szövő tanműhely munkája és országos kiállításokon elért sikereinek emléke nem maradt fenn a helyiek körében. Dr. Nagy András visszaemlékezése szerint: „A szőttesek előállítása új háziipari ágat teremtett az akkor még az iparosítás terén nagyon elmaradt Székelyföldön. Ez a háziipar egyben a szőttes szőnyegek, csergék, len-kenderszőtemények iránti keresletet is megnövelte. Csíkban Dr. Pál Gáborné, Udvarhelyen Gyárfás Pálné szervezte a szőttesek előállítását, sőt forgalmazását is.m Pál Gáborné Kammer Edit gyűjtötte a régi festékesek mintáit,34 megtanulta a fonalfestést, megtanult szőni. Rövidesen hivatásának érezte a régi festékesek újjáélesztését és a csíki szövőasszonyok megsegítését azzal, hogy munkát biztosít nekik. Maga vásárolta fel a gyapjút, házhoz vitte az asszonyoknak, és a kész szőnyegeket kapcsolatai útján értékesítette, kiállításokon mutatta be.35 Elsősorban alcsíki falvakban dolgoztak az ő megrendelésére, de például egyik csíkpálfalvi szövőasszony, Ferencz Imréné Csiszér Erzsébet édesanyja, nagyanyja is rendszeresen szőtt neki. A csíkszentkirályi Csiszér Józsefné György Rozália szintén az ő megrendelésére kezdett szőni, munkáját 1933-ban elismerő oklevéllel jutalmazták a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági-, ipari- és kisállatkiállításon.36 Egy másik csíkszentkirályi szövőasszony, Urszuly Andrásné így emlékezett: Pál Gáborné „megrendeléseket vállalt az ország területére, de még külföldön is. Két asszony kezdte el, Márton Aronné és Cseke Jánosné. Pál Gáborné megvásárolta a piacon a nyers gyapjút, az asszonyok és a leányok megmosták. O füsültette meg, s kiosztotta fonásra a fehérnépeknek. O maga festette növényi festékkel. Nagyon hűséges volt a munkásaihoz, segítőkész... Szőtt az egész család, mert jó pénzt hozott a házhoz. A testvérem is megtanulta, ő is szőtt, és a férjem is segített csörleni, tekert fonalat, s még szőtt is ha kellett... ”37 Pál Gáborné emléke napjainkban is él a csíki asszonyok körében, bár az aktív szövők idősebbjei sem ismerték őt személyesen.38 Pál Gáborné korai, 1936-ban bekövetkezett halála után munkáját, munkakapcsolatait Vámszer Géza felesége vette át. Vámszerné a festékes megrendeléseket gróf Bethlen Máriától kapta, aki Tordán élt és a szőnyegeket Budapesten, valamint Svájcban adta el.39 Vámszerék 1941-ben kiállítások egyre fontosabb szerepet játszottak Erdély kulturális életében. A legismertebb tájegységek, mint Kalotaszeg és Székelyföld vagy olyan falvak, mint Torockó mellett más vidékek népművészetére is felhívták a nagyközönség figyelmét. 1933-ban például Désen Szolnok-Doboka megye magyarlakta falvai mutatkoztak be népművészeti és háziipari kiállításon. NÉPMŰVÉSZETI 1933,334. 32 VÁMSZER 1976, 45. 33 Nagy A. 1995,107. 34 A családban fennmaradt történet szerint például a csíkdelnei Szent János templomban látott egy régi festékest, amely felkeltette érdeklődését. Ezt a szőnyeget egy sajátos motívum díszítette, amely akkorra a szövők körében valószínűleg feledésbe merült. A templom és a tízes nevét kapta a motívum is: „szentjánosos”. Eredettörténete és a motívum megnevezése napjainkban is ismert. 35 Például 1929 és 1930-ban Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Gazdaegylet kiállításán. A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében is van öt festékes Pál Gábornétól. 36 FARKAS 2003, 81. György Rozália az 1990-es években még emlékezett azokra az asszonyokra, akik Pál Gábornénak dolgoztak. 37 Nagy O. 1997, 26. 38 Egy csíkszentkirályi szövőasszony családjában máig megőrizték azt a gyászjelentőt 1936-ból, amely Pál Gáborné haláláról ad hírt. 39 VÁMSZER 1996, 36. 320
