Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
JÁNOSI CSABA, BERSZÁN JÓZSEF, PÉTER ÉVA A Pokolvölgytől nyugatra, a Torja-hágó és Kömöge csúcsa közé felnyúló Jajdon-patak forrásvidékén található nátrium-kálcium- és kálcium-nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas ásványvizek nagy mennyiségű limonitot , mésztufát halmoztak fel. A források mentén foltszerűen több száraz széndoxid gázfeltörés fordul elő. Szárhegymezőről Halaság- és Almás-patak között húzódó gerincen 800 m tengerszínt feletti magasságban található kálcium-hidrogénkarbonát típusú Borzlik szénsavas ásványvízforrás szomszédságában erős száraz széndioxid gázfeltörések fordulnak elő. Az előbbi előfordulástól délre az Almás-patak bal partján a flis rétegekből feltörő Sósi vagy Vallancs szénsavas forrás által táplált borvizes lápban is gyakoriak a széndioxid gázfeltörések. A Bodoki-hegység keleti lejtőjének völgyéiben előforduló vulkáni eredetű, száraz szénsavas, kénhidrogénes mofetták a Büdös-hegy és a Kövestető között húzódó törésvonalat követik. A Csíki-havasok és a Felső-Háromszéki medence határán, az esztelneki gyümölcsös területén kialakított 2x3 méteres népi fürdő szomszédságában borvizek, fortyogok és széndioxidos gázömlések formájában jelentkezik a Csomád-Büdös hegységhez köthető posztvulkáni tevékenység. A kréta kori flis rétegekből álló Baróti-hegyek keletre néző lejtőin mofettagázak Málnásfürdőn, Zalánpatakon, Sugásfürdőn, Élőpatak északi részén emelkedő Görgő csúcs alatt Nagylikvölgyében és Illyefalva határában lévő Felszegi-patak völgyében és Barót-Köpec környékén ismertek.13 Málnásfürdőn, az Olt terasza alatt húzódó észak-dél irányú törésvonal mentén, a borvíz források szomszédságában figyelhető meg száraz széndioxid gázömlés, amelyet korábban mofettaként hasznosítottak. A kis fürdőteleptől nyugatra lévő teraszon 1897-ben lemélyített 156 m mély Siculia fúrásból feltörő 3-5 atmoszféra nyomású tiszta, 99,84 % széndioxid gázt napjainkban is palackozzák az állomás melletti gyárban, a 19. század végén Kölnben gyártott.gépsorokon.14 A Siculia gyógyforrásról írták: „A hatalmas arányokban fejlődő szénsavgázak nyomása a vízoszlopot periódusokban, szökőkút módjára, a föld szine fölött 34 méter magasra lövelli ki. ” Siculia szomszédságában található nevezetes Mária forrás zárt épületében is nagy mennyiségű széndioxid gáz gyűl össze, amelyet a gyár dolgozói gázfürdőként használnak. Zalánpatakán, a településtől délre húzódó Anás-patak völgyében, a hasonló nevű borvízforrás környékén erős széndioxid gázömlés észlelhető. Kisgyörgy Zoltán geológus feljegyzése szerint a zalánpataki gyermekek munkára fogják a föld mélyéből feltörő vulkáni gázokat. A fűzfasípot, sárral a gázfeltörés fölé ragasztják s így szólaltatják meg. A Görgő-hegy keleti lejtőjén kialakult Súgás fürdőtelep központjában az „aranybányászok” által felfedezett gázömlésre később Székely László gőzlőt épített. A feljegyzések szerint: „későbben egy kis födött bódét emeltek a Gőzlő fölé, amelynek gyógyító hatásáról szerteszét terjedt a hír, s azóta a szénsavgáz „leb”je állandóan légfürdőként van használatban”. A homokkő rétegekbe ásott sugásfürdői mofettát 2012-ben újították fel. A mofetta előtt kialakított hatszögű fürdőmedence is tulajdonképpen egy vizes mofetta, amelyen keresztül nagy mennyiségű szabad széndioxid tör a felszínre. Sugásfürdőtől délnyugat irányba húzódó antiklinális mentén, Nagylik-patak forrásvidékén a Nagysósborvíz és Veresborvíz környéken vannak száraz széndioxidos gázömlések. Illyefalvától északnyugat irányba húzódó Felszegi-patak jobb partján lévő borvízforrástól délre mintegy 100 m távolságra - mint mondják - „esős időkben a kis kiszáradt gödrök bugyborékolnak az ott összegyűlt vizen feltörő széndioxidtól”.15 A Baróti-hegyek Erdővidékre néző, északnyugati gerincén emelkedő Hegyes tetőn van egy „széndioxidos gázömléses hely”'.16 13 Bányai 1955,96-109. 14 NURICSÁN 1901, 3-4. 15 Bányai 1955,102-103. 16 BÁNYAI 1955, 106. 360
