Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
SZÉKELYFÖLD SZÉNDIOXID GÁZÖMLÉSEINEK KATASZTERE Az Erdélyi-medence széndioxid gázömlései, mofettái Természetes száraz széndioxid gázömlés az Erdélyi-medence Székelyföldre eső részein kevés helyen ismeretesek. Ilyen hely a köröndi Szőlőmáli borvízforrás környéke, ahol csak esős időben észlelhetők a föld repedésein felszínre törő széndioxid gázömlések helyei. A gázszivárgást a korondiak szortyogónak nevezik. Hasonló szabad széndioxid feltörések nyomait jelzik a Csigadomb aragonit szurdokában feltörő habzó sós források és a Sós-patak torkolatánál a látványos travertin gátak fölött a medret kitöltő iszapban kialakult apró kráterek jelenléte. A gázömlések nagyrészt széndioxidot és kevés metánt, valamint kénhidrogén gázt tartalmaznak. A Fingó- vagy Erzsébet-forrástól keletre a Vadasmező alatt, a délre néző lejtőn gejzírszerű, időszakosan működő gázfeltörések kálcium-karbonátban gazdag sós vizet löknek a felszínre. A források körül kicsapódó mésztufából fecskefészekre emlékeztető kis sós vizzel feltőltöt medencék képződnek, amelyek egyediek egész Székelyföldön. Udvarhelyszéken az első épített mofetta a székelyudvarhelyi Szejkefürdőn létesült 1971-72-ben. Szejkefürdő nyugati peremén felépített mofetta széndioxid gázszükségletét az 1945. augusztus 6-án befejezett gázkutató fúrás szolgáltatta. A fúrási munkálatokat Komornoky László, Dékány Deák Gyula földgázmérnökök és Bányai János geológusmérnök irányította. A béléscső eltömődése miatt a mofetta rövid ideig működött. 1976-ban a bukaresti IMFBRM kutatóvállalat újabb, 128,65 méteres fúrást mélyített le a mofetta közelében. 71 méteres mélységből tömény sósvíz tört a felszínre. A fúrás további mélyítése során 92 méterről 92 % széndioxidot és 9,8 % metánt tartalmazó gázkeverék került felszínre. Ez az időszakosan 10-15 óránként gejzírszerűen működő fúrás se váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Szentegyháza keleti peremén a lövétei Lázon 1997-ben a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által lemélyített hidrogeológiai kutatófúrásból kevés sós víz kíséretében nagy nyomású metán tartalmú széndioxid gázkitörés volt észlelehető. A 1997-1998 telén a kitörésgátló körül, a vízpárából „jégkráter” képződött, amely a környék idegenforgalmi látványosságává vált a fagyos hónapokban. Az előbbi fúrástól északnyugatra, Szentegyháza keleti kijáratánál, a műút jobb oldalán 2007 októberében egy korábbi az 1960-as években lemélyített vasérckutató fúrás megnyitása során 41 °C termálvíz tört a felszínre. A nagynyomású metán tartalmú széndioxid gáz több mint 30 méter magasra nyomta fel különböző kőzetdarabokat tartalmazó vízoszlopot. Az időszakosan a Siculiához hasonlóan működő termálkút kitörésekor a vízoszlop előtt felszínre törő metángáz a cső peremén meggyújtva kékes lánggal égett. A vulkáni vonulat széndioxid gázömlései, mofettái A Kelemen-Görgény-Hargita vonulatát vizsgálva feltűnik, hogy az első száraz széndioxid gázömlés vagy mofetta csak a Központi-Hargitában, a Csicsói-Hargita csúcsa alatt lévő Hargitafürdőn fordul elő. Korábban Csicsói Büdös néven ismert fürdőhely központi részén az erősen bomlott, kaolinosodott andezit kőzetek repedéseiből tört a felszínre. A felújítás előtt álló kétgödrös mofetta gázösszetételében uralkodó a széndoxid mennyisége, de kis százalékban előfordul a metán, argon, kénhidrogén, hélium és hidrogén is. A hargitafürdői mofetta gázösszetételét Vaselli és munkatársai nyomán17 közöljük: C02 - 98,79 %, N2 - 0,975 %, CH4 - 0, 1073 %, Ar - 0,0191 %, H2S - <50 ppm, He - 0,83 %, H2 - 0,06 ppm, CO < 0,01 ppm. A mofettagázban jelenlévő metángáz valószínű, hogy az Erdélyi-medence üledékeinek a Hargita alá való benyomulásával magyarázható. Korábban a metán az 1970-es években a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által Hargitafürdőn lemélyített 1200 méter mély kutatófúrásában is megjelent. 17 Vaselli et al. 2002. 361
