Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
hidrogénkarbonát-klorid típusú szénsavas, kénhidrogénes források környékén száraz széndioxid gázfeltörések is találhatók. A továbbiakban a Zsombor-patak-Sósmező-Torja-patak vonalától délre húzódó Bodok-hegység kénhidrogénes széndioxid gázömléseit vizsgáljuk. Sósmező alatt a Zsombor-patak forrásvidékén, Sepsibükszád határában két fontosabb hely ismeretes, ahol erőteljes szolfatára típusú gázömlések működnek, Hammasfürdő és Bükkifürdő. Zsombor-patak baloldalán kialakult apró tőzegtelepen a feltörő vulkáni gázok hatására több kéntejes fortyogó alakult ki, amelyek fölé egy nagy fürdőmedencét és több apró fakeretes lábáztatót építettek. Korábban a Mikes fürdők részét képező hely szulfátos forrásait Szemvízként ismerik. A Szemvízforrásokban, a vulkáni gázokból a vízbe feloldódó kén hatására megnő a szulfát tartalom, ezért a kálcium-magnézium-szulfát típusú vizek csoportjába sorolhatók. A Hammasfürdőtől délkeletre, a patak magas teraszán kialakított Bükkifürdő 4x4 méteres gerendavázas medencéje tulajdonképpen egy vizes mofetta, amely hosszabb csapadékmentes időben száraz gőzlőként működik. A Bálványosfürdőhöz tartozó, a Csorna- vagy Csuma-hegy északi lejtőjén kialakított hangulatos Csiszárfürdő, a Büdös-hegy és a futásfalvi Pokolvölgy között húzódó észak-dél irányú törésvonal mentén jelentkező utóvulkáni működésekre volt telepítve. A foltszerűen jelentkező száraz és nedves mofetták szénsavas ásványvízfürdőként és száraz gázfürdőként ismertek. A fürdőtelep egyetlen kiépített mofettája romos állapotban van. A nagy mennyiségben feltörő szabad kénhidrogénes széndioxid gáz hatására a Hammas kéntejes medencéje, a Zöldvíz, Vörösvíz, Csokoládés és Vallató fürdőmedencéje állandó mozgásban, lobogásban van. A fürdők környékén a felszínre került homokkőrétegek falán lecsepegő szemvízek szabad kénsavat is tartalmaznak, akárcsak a nagy szulfáttartalmú Vallató és Hammas medencék vize. A fürdőtelepen lemélyített nagy mélységű hidrogeológiai fúrások gejzírként működnek. A nagy gáznyomás hatására időszakosan kitörő kutakból tömény nátrium-kloridos ásványvíz kerül a felszínre. A csiszárfürdői Mofetta alatt kihajtott fúrásból szürke színű sós víz tör fel, míg a szabadtéri színpadtól keletre található 1000 méter mély hidrogeológiai fúrás környékén látványos, aprómedencés mésztufa forráskúp csapódott ki az időszakosan kifolyó nagy kálcium-karbonát tartalmú sós vízből. Dél fele haladva a Csoma-hegy déli peremét határoló Nagycsoma-patak völgyében a Tekenyős borvíz környékén is száraz széndioxid gázömlés figyelhető meg. Csoma-patak, jobboldali Begyenkőnyakáról lejövő ágában is kéntejes fortyogok és kénhidrogén tartalmú száraz széndioxid gázömlések ismertek. Fóris-patak forrásvídékén eredő Büdös-patak jobboldalán kialakult láp területén is száraz széndioxid gázömlések törnek fel. Itt alakították ki a 2x 1 méteres Fórispataki népi fürdőt. Aktív vulkáni vidéknek tűnik a Dr. Papp Károly geológus révén ismertté vált futásfalvi Fortyogó vagy Pokolvölgy.10 Napjainkban nevezik még Torjahágaja-fürdőnek vagy Jajdon (Jajgató) völgynek is. Jajdon-patak baloldali, a kárpáti homokkő zónában kialakult mellékvölgyében erős vulkáni utóműködések teszik vonzóvá a tájat. Két elhanyagolt nagyméretű borvizes medence, soksok apró kéntejes fortyogó, lábfürdő, borvízforrás és egy kiépített Büdösgödör található a völgyben. A timsó tartalmú kéntejes fortyogó források pH-ja 2,5. A fürdőmedence kálcium-magnézium- szulfát-klorid típusú vizében 176,3 mg/1 szabad kénsav volt kimutatva.11 A Pokolvölgyben feltörő Főforrás és Sósforrás vízéből vett mintából Bencze Gergely is kimutatta a szabad kénsavat.12 A gázfeltöréses helyeken terméskén kéreg borítja a fehér színű homokkő rögöket és az elhalt növénymaradványokat. ______________SZÉKELYFÖLD SZÉNDIOXID GÁZÖMLÉSEINEK KATASZTERE 10 Papp 1912, 696-723. 11 JÁNOSI ET AL. 2009. 12 Papp 1912. 359
