Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
JÁNOSI CSABA, BERSZÁNJÓZSEF, PÉTER ÉVA betiltotta. Később, 1830-ban ismét engedélyezték, 1844-ben végleg eltörölték, de a szokás megmaradt. A torjai Büdös-hegy mögött emelkedő Bolondos északi lejtőjén, Büdös-pataktól délnyugatra eredő Súgó-patak fejében lévő borvízforások környékén száraz szolfatárás gázemanáció figyelhető megMivel a Bolondos-Czeczéle-Olveshegyese vonaltól délre lenyúló flis vonulat, a Torjai-hegyek szerkezetileg a Csíki-havasokhoz tartoznak, az itt előfoduló utóvulkáni működéseket ebben a fejezetben tárgyaljuk. A sepsibükszádi Zsomborpatak-Torja-patak vonaláig lenyúló homokkő zónában található a Vallatófürdő mofettája, a Sósmező északnyugati permén látható kezdetleges büdösgödör, a Lábáztatók, a Timsós-források és a Buffogó-láp széndioxid gázömlései. Zsomborpatak jobboldali forrásvölgyében, Vallatófürdő feletti szakaszon több száraz gázfeltörés növényzetmentes foltja térképezhető fel. 2007-ben a fiatal Mikes grófok fürdőfejlesztése során egy kőalapú mofetta épült, amelyben szolfatára típusú kénhidrogénes széndioxid gáz van befogva. A büdös gödör falán terméskén kicsapódás figyelhető meg. A Büdös-hegy délnyugati lejtőjén, a szálloda közelében a flis rétegekbe bevágódott völgyben észlelhető erős vulkáni utóműködésre építettek egy kezdetleges épületet. A völgy egész hosszában észlelhető a gázfeltörés, amelyből vékony kénrétegek csapódnak ki a csillám tartalmú homokkő törmelékben. A lefolyó gáz a völgy teljes hosszában kiölte a növényzetet. Egyik leglátványsabb és legérdekesebb gázömléses hely a Timsós- vagy Aporlányok-feredőjének a völgye, ahol egy észak-dél irányú törésvonal mentén nagy mennyiségű kénhidrogénes széndioxid tör a felszínre. A száraz szolfatárák mellett több fortyogó is látható, amelyeknek vize rendkívül savas, pH-ja gyakran 1,5-ös értéket mutat. Ezek a kis hozamú fortyogok szabad kénsav tartalma eléri a 725,5 mg/1 értéket. Kálcium-szulfát, kálcium-magnézium-szulfát vagy a kálcium-magnézium- nátrium-szulfát-klorid vizek csoportjába sorolhatók.8 A famedencés Timsós-fürdő vize kéntejes. A Timsós-fürdőtől délre a Torja fele vezető műút balodalán levő völgyben négy fakeretben foglalt fürdőmedencék környékén is erőteljes szolfatára típusú gázfeltörés érzékelhető. A Lábmosómedencék fehér kéntejes, nátrium-kálcium-szulfát-klorid típusú vizének széndioxid tartalma 924 mg/1. A homokkőbe ágyazott apró medencék csapadékmentes időszakban kiszáradnak s ilyenkor csak száraz gázfürdőként lehet használni. Büdös-hegy északkeleti lejtőjén, Bálványos-patak völgyében, a Buffogó-láp területén erős széndioxid és kénhidrogén feltörés figyelhető meg. A láp központi részén található fürdőmedence környékét homokkőbe ágyazott apró fortyogok és száraz gázkiömlések övezik. A lejtő peremén feltörő gázból sárga terméskén csapódik ki. A fürdőmedence vizén keresztül is nagy mennyiségű gáz tör fel, az oldódás következtében a víz erősen szulfátos, kálcium-szulfát típusú vizek csoportjába sorolható. Bálványosfürdő központjától északra, a Bálványos-patak bal partján a sós vizet és nagy mennyiségű széndioxid gázt szolgáltató hidrogeológiai fúrások közvetlen környezetében fedett mofettát építettek. A mofetta mellett kis méretű, szürke színű, tömény nátrium-kloridos vizet hasznosító fürdőmedence épült. Ennek a fürdőhelynek a környékén voltak a hajdani Szilamér- források és a báró Apor Gábor alapította szénsavgyár, amely 1901-ben amikor működött napi 40 acélpalack (400kg) szénsavat sűrített.9 A gyár a szénsavat a torjai Büdösbarlangból nyerte. A barlang belső részén tölcsérbe fogott széndioxid gázt 1,4 km hosszú, 10 cm átmérőjű ólomcsővel vezették be Bálványosfürdő központjában lévő szénsavgyárba. A Bálványosvár vulkáni dómjától északkeletre húzódó Gorgán-patak völgyében erős utóvulkáni működések figyelhetők meg. A flis rétegekből fakadó nagyszámú nátrium-kálcium8 JÁNOSI ETAL. 2009, 123-131. 9 PAPP 1912, 696-723. 358
