Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
SZÉKELYFÖLD SZÉNDIOXID GÁZÖMLÉSEINEK KATASZTERE Jánosi Csaba, Berszán József, Péter Éva A Székelyföld központi részén észak-dél irányban végighúzódó Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulat utóvulkáni tevékenységét tanulmányozva feltűnik, hogy a széndioxid gázak uralkodóan oldott állapotban szénsavas ásványvizek, borvizek és száraz állapotban mofetták, valamint kisebb mennyiségben szolfatárák formájában jelennek meg a felszínen. A mofettaöv nemcsak a vulkáni vonulathoz kapcsolódik, hanem kiterjed a szomszédos tájegységekre is, így a törésvonalak mentén behálózza a Besztercei- és Gyergyói-havasok kristályos-mezozóos vonulatát, a flis kőzetekből felépülő Csíki-, Bodoki-, Baróti- és Háromszéki-havasokat, valamint az Erdélyimedence keleti peremét és a Bélbori-, Borszéki-, Gyergyói-, Csíki-, Háromszéki-, Erdővidéki- és Barcasági-medence fiatal üledékes kőzeteit. Mielőtt közölnénk a széndioxid gázömlések kataszterét, elöljáróban fontosnak tartjuk e székelyföldi híres földtani jelenséghez kapcsolódó, de a lakosság által reumatikus, szív-, szem- és bőrbetegségek gyógyítására használt mofetták népi elnevezések vázlatos ismertetését. A száraz széndioxid gázömléseket Csíkban „erőnek”nevezik, a háromszéki Kovásznán pedig „doh”-nak. Legelterjedtebb, legismertebb név a büdös vagy büdös gödör. Ebből a szóból ered Székelyföld számos fürdőhelyének a neve: Torjai Büdös, Szentimrei Büdös, Csicsói Büdös. A „büdös” helynevek utalnak a széndioxid gáz mellett kis mennyiségben jelenlévő záptojásszagú kénhidrogénre is. Háromszéken használják a „gőzlő” elnevezést is. Csíkban, a szentimrei határban levő mofetták népi neve „ süllögő”. A csapadékos időben esővízzel feltelt büdös gödrökön áttörő gázok sajátos hangja, formája nyomán számos, a székelység körében elterjedt szó keletkezett, amelyek kiválóan érzékeltetik ezt a természeti jelenséget: lobogó, dobogó, fortyogó, rotyogó, dungó, puffogó, posszogó, súgó, hortyogó, tortyogó, buzogó, bolygó, fővő, bugyogó, súgós,1 szortyogó, süllögő, döglesztő, buffogó, stb. A továbbiakban az egyes gázömlésekhez kapcsolódó néprajzi tárgyú hagyományokat megemlítjük. A Székelyföldön előforduló széndioxid gázömléseket a terület földtani felépítése szerint osztályozzuk. A tanulmányozott térség legidősebb egységét a Keleti-Kárpátok gerincét alkotó kristályos-mezozóos öv képezi. Időben soronkövetkező egység a flis öv, amely szerkezetileg a kristályos-mezozóos öv alatt (a felszínen levő része ettől keletre) helyezkedik el. Az Erdélyimedence túlnyomórészt harmadidőszaki üledékei képezik a következő összletet. A Székelyföld központi részén húzódik a Belső-Kárpáti vulkáni vonulat impozáns végződése a Kelemen- Görgény-Hargita. A legfiatalabb üledékek a kristályos palákból, mészkövekből, kárpáti homokkőből (flis), és vulkáni kőzetekből álló hegyvonulatok között kialakult fiatal tektonikus medencékben rakódtak le. 1 Bányai 1941, 5. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 355-374 355
