Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
JÁNOSI CSABA, BERSZÁNJÓZSEF, PÉTER ÉVA A kristályos mezozóos öv széndioxid gázömlései, mofettái Székelyföld egyetlen kristályos-mezozóos övében előforduló mofettája Borszéken található. A kristályos palák, mészkövek, dolomitok alkotta alaphegység törésvonalain feltörő száraz széndoxid gáz a borszéki Ősforrás travertin üregén keresztül tör a felszínre. A múlt század közepén2 még így jellemzik az Ősforrást: „Egy sáros iszapos pocsolyánál megtaláljuk az ú.n. Ősforrást, amelyet a nép ma is Döglesztó'nek nevez, mert régente - amelyről több mint 150 éves irodalmi adatok is megemlékeznek - itt egy kisebb fajta tó volt, amely fölött a madarak, ha elrepültek, a kiömlő széndoxid gáztól elszédülve hullottak le és pusztultak bele a tóba. Itt épült a legelső primitív fürdő is, az 1700-as évek közepén, amikor a hátárőrvidék katonái őrséget álltak. ” A múlt században a borszéki Kerekszéken a borvizek által felhalmozott travertin kitermelése következtében az Ősforrás vize elapadt és a korábbi „vizes mofetta” vagy Döglesztő egy száraz dolinára emlékeztetett. Az Ősforrás alig 50x50 cm-es kibetonozott medencéjében felhalmozódott száraz széndioxid gázt a helyiek és a fürdővendégek érrendszeri betegségek kezelésére kezdték használni. 2011-ben Borszék város önkormányzata a kezdetleges népi gázfürdőt fedett hatszögű faszerkezetű mofettává alakíttatta át. A flis vonulat széndioxid gázömlései, mofettái Székelyföld kréta kori flis kőzetekből álló hegyvonulatai közül a Csíki-havasok, Bodoki-és a Baróti-hegység, valamint a Háromszéki-havasok térségében találhatók száraz széndioxid gázömlések. Ezek helyenként, főleg a fürdőhelyeken, gázfürdőkké vannak kiépítve és gyógyászati célokat szolgálnak. A Csíki-havasok nyugati lejtőjének völgyeiben, így a Fiság- és Tusnád-patak mentén találhatók nagy számban széndioxid gázömlések, amelyek általában kevés kénhidrogént is tartalmaznak, ezért a felszínhez közeli talajrétegekben vagy a kiépített mofetta falán sárgás kénkicsapódás figyelhető meg. Csíkszentgyörgyön a Fiság jobboldali meredek lejtőjén található a Katalhomloki büdös gödör, amelyet csak a helyi lakosság ismer és használ. A kis, alig két négyzetméter alapterületű mofetta a kréta kori flis Sinaiai rétegeibe van mélyítve. Bánkfalvától keletre az 1947-ben alapított Adorján-fürdő területén található Büdösgödör a mállott homokkő rétegek feletti lejtőtörmelékbe van kialakítva. A fedett mofetta aljában összegyűlt kálcium-hidrogénkarbonátos szénsavas vizen keresztül tör a felszínre a széndioxid gáz. Adorjánfürdőtől délkeletre, Vermed-patak baloldalán az elpusztult Bákai-fürdő területén is létezett egy büdösgödör. Napjainkban már nyoma sincs. Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva közötti dombháton, a Kisárnyék alatt van a Posszogó nevezetű vizes mofetta, amelyet az 1990-es évek derekán fürdővé alakítottak át. A gázömléses hely az Alcsíki-medence keleti peremét határoló törésvonalat jelzi. A Csíki-havasok és az Alcsíki-medence, valamint a fiatal Csomád-Büdös-hegység utóvulkáni működésekben egyik legaktívabb területe Csíklázárfalva határában található, ahol több helyen is szolfatára típusú gázömlés figyelhető meg. Az Alcsíki-medence peremét határoló törésvonal rendszer, valamint a Kisharam-Nagyharam-Fűharam vulkáni dagadókúpok közelében összetöredezett flis rétegek mentén erőteljes kénhidrogén tartalmú száraz széndioxid exhalációs foltok térképezhetők fel. Lázárfalván a legjelentősebb gázömlések a település délnyugati peremén a Nyírfürdő környékén, Erősárokban, a Borvíztetőn és Kápolnamezőn a Büdös-patak völgyében és Súgó-patak forrásvidékén figyelhetők meg.3 A flis vonulat ásványtanilag egyik legérdekesebb területe a csíklázárfalvi Fortyogó, Büdösalja vagy Nyírfürdő. Korábban csak borvizes fürdőhelyként ismert területre a 2001-es Fürdőépítő 2 Bányai 1941,149. 3 JÁNOSI 2001, 41-49. 356
