Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
azoknak a családoknak a lakásaiból hiányoznak a szülőktől hagyományozódott tárgyak, ahol a házastársaknak közös életüket majdnem a nulláról kellett elkezdeniük. 66 A Váncsa házaspár esetében ez nem áll fenn, hiszen annak ellenére, hogy házasságkötésük időpontjában szűkösnek bizonyult az a tér, amelyben éltek, a lakás el volt látva tárgyakkal, háztartásukban mégis elenyésző az előző nemzedéktől örökölt tárgyaknak a száma. Ez a Váncsa házaspár annak a törekvésének tulajdonítható, hogy a részben felújított lakást saját ízlésüknek megfelelően olyan tárgyakkal rendezték be, amelyek valóban funkciót látnak el. A háztartás részét képező elektromos eszközök többségükben presztízstárgyak, mindezek napjaink lakásbelsőiben a látszólagos jólét kifejezői, egy-egy ilyen típusú ipari cikk a külvilág számára a család tehetősségéről árulkodik, de ugyanakkor ezeken az eszközökön át a család a külvilág fele közli, hogy ők is képesek felzárkózni korunk újításaihoz. Ezt egyrészt kényelmi okokból teszik, másrészt pedig igyekeznek elkerülni azt, hogy elmaradottnak ítélje meg őket a közösség. Ezzel kapcsolatban Gagyi József írja, hogy a lakás tárgyai a lakók társadalmi státuszáról, társadalomban elfoglalt helyükről beszélnek.67 68 Az elsődlegesen használatra készült tárgyak a csoporthoz való kötődést „befelé” és „kifelé” is jelző tárgyakká válnak, továbbá annak a képnek a külvilág fele forduló hordozóivá, amelyet tulajdonosaik magukról másokban kialakítani szeretnének. Ez a jelenség különösen a felfelé tekintő, felemelkedő csoportokra jellemző, akik aspirációikat az új életformát reprezentáló tárgyak vásárlásával fejezik ki.6S Ez a Váncsa családra is jellemző, ugyanis ők is a nagyobb presztízzsel bíró használati eszközök beszerzésével valójában a falu társadalmának tehetősebb családjaihoz való felzárkózásukat kívánják biztosítani. Léstyán Csilla már említett csíkrákosi kutatása azt láttatja, hogy a háztartásokban legkisebb arányban a használaton kívüli tárgyak fordulnak elő. Ezek az elavult eszközök az új szükségletek kielégítésére már nem alkalmasak, azért tulajdonosaik mellőzik azokat.69 A Váncsa család lakásának tárgy állományát megfigyelve viszonylag csekély a funkción kívüli háztartási eszközöknek a száma, ez összefüggésben van azzal is, hogy bizonyos értelemben a családnak egy másik háztartásnak, az esztena háztartásának tárgyállományáról is gondoskodnia kell, és gyakran az esztena berendezésének bővítéséhez éppen a lakásukban található fölöslegesnek ítélt eszközöket használják fel. A háztartások tárgyakkal való bővüléséhez az alapot leggyakrabban a házasságkötés adja. Egy- egy háztartás tárgyállományának vizsgálatakor érdemes megfigyelni, hogy a háztartás kialakításához mely eszközök képezték azt az elengedhetetlenül szükséges alapot, amely nélkül az adott háztartás önállósodásra képtelen lett volna, és melyek azok, amely inkább csak kiegészítői a tárgykészletnek. Eszerint a tárgyak segítségével végigkövethető a háztartások önállósulásának folyamata.70 Fél Edit és Hofer Tamás írja, hogy egy-egy parasztcsalád vagy parasztközösség tárgyi ellátottságának rendje, struktúrája feltárható az egyes tárgyak és tárgycsoportok egymás közötti viszonyainak vizsgálatával.71 S. Nagy Katalin szerint a berendezési tárgyak az életstílus közvetítői, kifejezői, amelyek a mindennapokhoz való viszonyokról, affektusokról és reflexiókról tanúskodnak.72 __________________EGY CSIKMADARAŞI CSALAP LAKÁSKÖRÜLMÉNYÉI,... 66 Szarvas 1983, 306. 67 Gagyi 1989,175. 68 Léstyán 2006,125. 69 Léstyán 2006,123. 70 Szarvas 1983,312. 71 Fél, Hofer 1970,15 72 S. Nagy 1987, 32. 343
