Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
SALLÓ SZILÁRD A szoba díszítéséhez és otthonosabbá tételéhez járulnak hozzá az ágyon elhelyezett babák és plüssállatok. A 20. századi lakásbelsők kapcsán a Kapitány házaspár is említi az ágyon elhelyezett babák szokását, amelyet úgy tartanak számon, mint a gyermekkornak a kilencvenes évekre különösen jellemző vállalásáról és felértékelődéséről tanúskodó elemet.60 A teljes lakásbelsőt megfigyelve azt látjuk, hogy domináns szerepet kapnak a szobanövények. Váncsa Éva nagy hangsúlyt fektet arra, hogy főként az előszobát és a konyhát szobanövények elhelyezésével tegye otthonosabbá. Ezek a növények őszig az ajtó előtti lépcsőfeljáróra vagy a ház falának belső udvar felőli részéhez kerülnek. Növényeket, virágokat nemcsak a lakásban és a ház körül, de a virágoskertben (6. kép) is találunk. Ezeknek gondozása szintén a háziasszony feladata. A ház udvarában, a virágoskert szomszédságában kemence (7. kép) található, amelyet főként télen használnak. A család a juhászatból származó keresetét kenyér eladásával egészíti ki, heti két alkalommal 12-13 darab kenyeret sütnek eladásra. Az udvarban található gazdasági épületek között találjuk a tyúkpajtát, nagyobb gazdasági építmény a szájvánnak nevezett, ma tűzifa tárolására használt objektum, amelyet korábban juhok tartására hoztak létre (8. kép). Korábban istálló is állt az udvar hátsó részén, azonban azt az utóbbi években lebontották. Léstyán Csilla írja, hogy a térhasználat és a tárgyak különböző szerepkörökben való megjelenítését egyrészt meghatározzák a szubjektív tényezők (pl. a lakók tárgyakhoz való viszonya), másrészt jelen vannak olyan objektív tényezők is, mint a lakás nagysága, a tárgyak anyaga, formája, a hagyomány által kialakított helye és a tulajdonos vagyoni helyzete.61 Visszatérve a lakás berendezéséhez azt látjuk, hogy a lakás eklektikus jelleget mutat, jelen esetben ez a lakás viszonylagos szűkösségének a következménye, hiszen nincsen a lakásban külön nappali, hálószoba és gyermekszoba, így egy helyiséghez több funkció rendelődik. A lakószoba multifunkcionalitása a lakberendezési tárgyak milyenségén és mennyiségén is nyomon követhető. Pellandini-Simányi Léna nemrég három generáció lakberendezési tárgyakhoz való viszonyát vizsgálta meg. A harmadik nemzedék esetében eklektikus felértékelődésnek nevezi azt a jelenséget, amikor a tárgyak elsősorban érzelmi és esztétikai hangulatot nyújtva teszik olyan hellyé a lakásbelsőt, ahol az ember alapvetően jól érzi magát.6" Gagyi József a fiatal nemzedék lakásviszonyairól írt tanulmányában jegyzi meg, hogy elsősorban a szoba az a tér, ahol számos nagyobb és kisebb elemekből felépülő tárgyegyüttes kap helyet. A szoba terének nagysága és alakja meghatározza a tárgyak számát, s azok egymáshoz való viszonyának lehetőségeit.63 64 65 Váncsáék lakásának tárgyai között nem találunk örökölt, hagyományozott tárgyakat. Kapitány Gábor és Ágnes írják, hogy ezek a típusú eszközök a családi folytonosság szimbólumai, a generációk összekötői lehetnek, azonban ezeknek meglétét a modernizáció és a fogyasztói szemlélet elterjedése gyengíti. 4 A Váncsa család a lakásban alapvetően fogyasztásra van berendezkedve, használati és dísztárgyaik is a tömegtermelés példányai. Kuczi Tibor a családdal, mint fogyasztási egységgel kapcsolatban írja, hogy a közös otthonnal és szabadidős szokásokkal egy olyan tárgyi, szimbolikus világ teremtődik meg, amely reprezentálja az együtt élő személyek azonosságát, jelezve a külvilág számára azt, hogy kik is ők valójában.6? Szarvas Zsuzsa jegyzi meg, hogy a hagyományos eszközök eltűnésének számos oka lehet, általában vagy az idő pusztítja ki ezeket a tárgyakat vagy a modernebbé váló életvitel. Leginkább 60 Kapitány, Kapitány 2002,116. 61 Léstyán 2006,119-120. 62 Pellandini-Simányi 2008, 222. 63 Gagyi 1989,169. 64 Kapitány, Kapitány 2002,227-228. 65 Kuczi 2011,25. 342
