Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
utalhat arra, hogy a házaspár életének nem jelentette meghatározó részét az iskola, így az olvasás és a könyvek szeretete nem vált jellemzővé a szülők körében. Mindketten olyan családban nőttek fel, ahol már gyermekként részt kellett vállalniuk a munkában, így a tanulásra kevesebb idő jutott. A továbbtanulásnál sokkal fontosabbnak tartották azt, hogy dolgozzanak, és saját erőből megállják helyüket az életben. Kapitány Ágnes és Gábor írják, hogy a könyvnélküliség aránya napjaink lakásaiban egyáltalán nem elhanyagolható, ennek két jelentős oka lehet, az egyik a szegénység, a másik, pedig a hivatalos, intézményes műveltséghez kapcsolódó kultúranélküliség.52 A szekrény középső részén, központi helyen található a televízió (tetején műholdvevő készülék), amely az egész család szórakozási eszközéül szolgál. A televíziót a bács és felesége néhány hónappal a házasságkötésük után vásárolta meg, azóta a család folyamatosan használja. S. Nagy Katalin a televíziónézést kulturális-rekreációs tevékenységnek nevezi. A TV kiemelkedő szerepét bizonyítják olyan tényezők, mint annak elhelyezése, környezetének kialakítása és díszítettsége.5 ’ A paraszti lakásbelsők szent sarkának továbbélése a feldíszített televízió képében él tovább, ugyanis gyakran a TV tetejére szenteket ábrázoló szobrok és keresztek kerülnek.54 A kvázi- modern lakásokban a leggyakrabban használt szoba televízióra orientált. A TV készülék különböző térítőkkel, dísztárgyakkal való „felöltöztetése” árulkodik a lakás berendezőjének ízléséről, vizuális kultúrájáról, de gyakorlati funkcióval is rendelkezik, ugyanis a túldíszítés oldja a televízióból eredő közlemények negatív információtartalmát.55 A Kapitány házaspár írja, hogy a televíziónézés több funkciót lát el egyszerre, annak nézői általa kapcsolatot létesítenek a külvilággal, információforrásként kezelik azt, élvezetet, szórakozást jelent számukra, kilépési lehetőséggel bír a napi problémák alól, megjeleníti a hivatalosságot az otthonokban, de ugyanakkor személyes kapcsolatokat is pótol.56 Mivel a televízió lakásuknak abban a szobájában kapott helyet, amelyet nappaliként és hálószobaként is használnak, így annak használata otthon tartózkodásuk teljes időtartamára kiterjed. Napközben és koraeste a gyermekek, az esti órákban, pedig a házaspár nézi azt. A szobának intim jelleget adnak azok az ágy fölött elhelyezett fényképek, amelyek a házaspár óvodás és iskoláskorú leányait jelenítik meg. Ezek a nagyméretű fotók képkeretbe vannak helyezve és a lakószoba fő díszítőelemei. A fényképek jelenléte a szülők leányaikhoz való viszonyát tükrözi, ugyanis a két lány a család szemefénye. A szülők próbálják elhalmozni gyermekeiket, ezt a szobában található játékok sokasága is bizonyítja. A lakásban található családtagokat ábrázoló fényképek mennyisége nagyban függ a tulajdonosának személyiségétől, a családon belüli viszonyok változásaitól, ugyanakkor a családtagok életkorától is, hiszen kisebb gyermekekről általában sokkal több fénykép készül.57 Fél Edit és Hofer Tamás írja, hogy a paraszti lakásbelsők falain a fényképeknek meghatározott helye van. Rendszerint elhelyeződnek a falon a családtagok fényképei, de gyakran az elhunytak képeit is láthatóvá teszik vigyázva arra, hogy külön falfelületen kapjanak helyet az élők és külön falon a holtak fényképei.58 Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor írják, hogy korábban a szülői ágynak nagy tekintélye volt a család körében, afölött kaptak helyet a különböző szentképek és családi fotók. Napjainkban a lakásbelsők többségében ennek visszaszorulása tapasztalható.59 __________________EGY CSIKMADARAŞI CSALAD LAKÁSKOR ULMENYEI,... 52 Kapitány, Kapitány 2002,143. 53 S. Nagy 1984,279. 54 S. Nagy 1984, 286. 55 S. Nagy 1984,289-291. 56 Kapitány, Kapitány 2002,133. 57 Kapitány, Kapitány 2002,148. 58 Fél, Hofer 1997,357. 59 Kapitány, Kapitány 2002,119. 341
