Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
SALLÓ SZILÁRD szerény életkörülményeire utal, ugyanis Csíkmadarason már az 1970-es évektől kezdve alakítottak ki fürdőszobákat. Ezekbe általában olyan alapvető berendezési elemek kerültek, mint fürdőkád, kagyló, mosdótál. Szilágyi Dániel a Zala megyei Muraszemenyén végzett lakásbelső kutatást, amelynek eredményei alapján azt írja, hogy Szemenyén fürdőszobát csak a hatvanas-hetvenes vagy a kilencvenes években házépítéskor vagy toldáskor alakítottak ki. Leggyakrabban egy korábbi, kisebb szoba átalakítását követően rendeltek fürdőszoba funkciót az adott helyiségnek/’3 Magyarországon, falusi környezetben, az 1960-as években létesülnek az első fürdőszobák, ezeknek valódi használata azonban csak később vált általánossá, ugyanis kezdetben ezeket a helyiségeket mosásra, a benne elhelyezett fürdőkádat pedig tárolásra használták.33 34 35 A fürdőszoba megléte a családok önerőből beváltott igényszintjét mutatja, egy magasabb szintű civilizációs igény kifejeződését.36 Az individualizáció az európai lakáskultúra fejlődésében a fürdőszoba mint jellegzetes helyiségtípus születésével is jellemezhető. A fürdőszoba megléte azt láttatja, hogy az egyén individuális jelentőségét a test „kényeztetésével” fejezi ki/’6 A fürdőszoba nemcsak a Váncsa család házából hiányzott, ugyanis korábban a hétgyermekes Fazakas családban - ahonnan a bács felesége származik - sem volt fürdőszoba. Ennek ellenére a fiatal házasok arra törekedtek, hogy a felújított lakásban saját maguk és főként gyermekeik számára megteremtsék a feltételeket annak kialakítására. Továbbra is tervben van egy helyiségnek, a lakószobának a felújítása, azonban jelenleg egyéb költségek terhelik a családot, így ezt a munkálatot időben kitolták, akárcsak a központi fűtésrendszer kialakítását, a ház külső falainak szigetelését, illetve a ház tetőhéjjazatának cseréjét. A részben felújított lakás egyes helyiségeinek a berendezése is fokozatosan történt. Előbb a konyhát rendezték be, ahová kagyló, gáztűzhely, mosógép, mikrohullámsütő, olajsütő és elektromos húsdaráló került. A felsorolt eszközöknek néhány évvel korábban még státusszimbólum jellege volt, mára azonban a lakásbelsők teljesen megszokott háztartási eszközeivé váltak. A háztartási berendezések mellett érvek és ellenérvek egyaránt megfogalmazódnak használóik körében, tulajdonosaik általában azt hangsúlyozzák, hogy a gép nem tud olyan tökéletes munkát végezni, mint az ember, ennek ellenére időtakarékosság és saját kezük kímélése érdekében gyakran alkalmazzák ezeket a háztartási gépeket.37 Léstyán Csilla a háztartásai gépek nagyarányú elterjedését elsősorban az időhasználat gyökeres megváltozásával magyarázza, amely abból fakad, hogy az időhasználatban a tradíciók által kialakított normák meghatározta rend helyébe „az idő pénz” gyakorlatias felfogás kerül.38 39 A Váncsa család fűtési-lehetőségeit vizsgálva azt látjuk, hogy a tüzelőberendezés a korábbi maradt, ugyanis gáz hiányában, pillanatnyilag a fával fűtött csempekályhát találták a fűtésre leginkább megfelelőnek, azonban azt nem tartják gazdaságosnak, mivel téli időben számottevő tűzifa elhasználása ellenére, konyhájukat nem tudják kellőképpen kifűteni. A lakások fűtésében a gazdaságosság és takarékosság meghatározó szempont, ugyanis a fűtés költségei a lakás fenntartásának legnagyobb tételei közé tartoznak/’ ’ A bárpulton túli ebédlő részbe asztalt és sarokpadot, illetve székeket vásároltak, így megteremtve a konyha teljes kényelmét. A fürdőszobát is, akárcsak a konyhát, kicsempézték, 33 Szilágyi 2005, 79. 34 Kapitány, Kapitány 2004,116. 35 Losonczi 1977,411. 36 Kapitány, Kapitány 2004,116. 37 Kapitány, Kapitány 2002,132. 38 Léstyán 2006,127. 39 Kapitány, Kapitány 2002,129. 338
