Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
Konyhájukat egy bárpult kialakításával két részre osztották, így a helyiség egyik részében alakították ki az ebédlőt, míg a bárpult mögött a konyhának azt a részét, ahol az élelem előkészítése, a főzés és a mosogatás történik. A bárpult az asztal és polc kombinációjának tekinthető, amely urbánusabb lakásokban már évtizedekkel ezelőtt elterjedt. Annak alkalmazása kezdetben az antiszociális dőzsölés egyik szimbóluma volt, mára azonban egyre többen helyeznek el lakásukban bárpultot. Általában a konyha és étkező közti átadó pultot alakítják ki bárpultszerűen, ez hangsúlyos fogyasztásra- élvezetre irányuló jelleggel bír.'8 A Váncsa család konyhájának bárpultja esetében nem domináns ez a szerep, mivel a bárpultra szobanövények kerülnek. Ezek otthonosabbá teszik a csempével burkolt felületet, ugyanakkor még inkább elhatárolják a konyha, főzésre szolgáló helyiségét az étkező részről. A konyha két fele osztása nem volt idegen a paraszti kultúrában sem, ugyanis egyes helyeken a konyhát bolthajtás osztotta ketté, egy belső meghitt, idegenek előtt rejtett térre, illetve egy nyitott, közszemlére tett külső részre.'9 A Váncsa család konyhája esetében is megfigyelhető egy ehhez hasonló elkülönülés, ugyanis a konyhának az a része, ahol az asztal, a sarokpad és székek találhatóak, sokkal tágasabb, vendégek számára is nyitott tér (2. kép), ezzel szemben a bárpult mögötti rész (3. kép) ennél szűkösebb, zártabb, amely csak a háziasszony vagy a családtagok tartózkodási helye. Ez a térrész egyfajta intimitást sugall, „láthatatlan” határt szab az idegenek előtt. A Váncsa családnál való látogatások során többször volt tapasztalható, a háziasszony vagy férje a bárpult mögött tartózkodik. Számos esetben megfigyelhető volt, hogy a lakásba látogató vendégek a konyhának melyik térrészét használják. Egyetlen olyan alkalom sem adódott, amikor a konyha intimebb, zártabb területén tartózkodtak volna a vendégek. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy a vendéget érkezése után hellyel kínálják és az asztalhoz ültetik le. Az asztalnak a lakásbelsőkben mindig is nagy szerepe volt. Egy helyiséget lakóhellyé, szobává az asztal tette, a családi élet ünnepélyes aktusai az asztal körül zajlottak, kezdve a leánybúcsúztatótól, a lakodalmi, keresztelői ünnepen át, egészen a temetés alkalmával rendezett torig.28 29 30 A Váncsa családban is a konyhának asztallal berendezett térrésze a lakás leglátogatottabb pontja, itt fordul meg a legtöbb családtag és vendég. A kutatás részét képező „családlátogatások” során lehetőség adódott arra, hogy félig kötött vagy teljesen kötetlen beszélgetések formájában kapcsolatot teremthessünk a ház lakóival. A vendég megtisztelésének fokmérője lehet, hogy a lakás melyik helyiségében fogadják az érkezőt: a nappaliban, a konyhában vagy a folyosón. Ez utal a lakáshasználók értékrendjére, kulturális hagyományaira, de a vendég fogadásának színhelye azáltal is meghatározott, hogy a lakás berendezése mennyire teszi lehetővé a vendégek fogadását.31 * A konyha felújításának lényeges eseménye volt a padló csempével való burkolása, ezt megvalósítva egy korszerű konyhát hoztak létre. A Kapitány házaspár a lakások tárgyi elemeit számba véve kitér a padlót borító járócsempére is, amelyet korunkban mint általános padlóburkolási módot említenek. Véleményük szerint a járócsempe azokban a helyiségekben terjedt el (konyha, fürdőszoba), amelyeket korábban is hidegburkolat védett. A házaspár a fürdőszobát és kamrát fél évvel a konyha létrehozása után kezdte el kialakítani. A fürdőszobához szükséges alapanyagokat és berendezési elemeket kisebb időközökkel tudták megvásárolni, így a felújítási munkálat is több időt vett fel. A fürdőszoba hiánya a Váncsa család __________________EGY CSIKMADARASI CSALAP LAKÁSKÖRÜLMÉNYÉI,... 28 Kapitány, Kapitány 2002,128. 29 Fél, Hofer 1997,351. 30 Fél, Hofer 1997, 352. 31 Kapitány, Kapitány 2002,218. 32 Kapitány, Kapitány 2002,109. 337
