Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
Léstyán Csilla a Csíkmadarassal szomszédos falu, Csíkrákos háztartásainak tárgyi ellátottságát vizsgálta. Kérdőíves felmérés segítségével próbált olyan kérdésekre választ kapni, hogy milyen kapcsolat van a háztartások életkora, a benne élők vagyoni, társadalmi helyzete és a vizsgált tárgyak jelenléte közt, az egyes tárgyak pedig hogyan oszlanak meg a különböző családokban, milyen erők vannak befolyással egyik vagy másik irányba.17 A Váncsa család lakóházának elemzésében a fentiekhez hasonló kérdéseknek megválaszolására jelen vizsgálat is törekedett, hiszen az ezekre a kérdésekre kapott válaszok közelebb vihetik a kutatót a vizsgált család életmódjához, mindennapi tevékenységének nem minden esetben nyilvánvaló aspektusaihoz. Váncsa Imre és családja Csíkmadarason a Felső-Köves utca 507-es szám alatt, egy körülbelül 50 négyzetméter alapterületű, két szobával és egy konyhával ellátott családi házban él (1. kép). Két leánygyermekük van: az elemi iskolába járó Henrietta és az óvodás Klementina. Szintén velük egy házban, de külön háztartásban él Váncsa Imre édesanyja, Váncsa Rebeka. Annak ellenére, hogy az édesanya ma már egyszobás lakókörnyezetébe visszahúzódva, külön háztartást vezet, részt vállal a fiatalok munkájából és besegít a gyermeknevelésbe is. A külön háztartásban élés, és a jövedelem elkülönült kezelése ellenére, a családokban erős összekötő szálak vannak érvényben, bármilyen nagyobb változás történik a család összetételében, az befolyással van az abban élő összes generációra.18 19 20 21 A Váncsa család háza az 1960-as években épült, amelyet Váncsa Rebeka egykori férje, az idős Váncsa Imre vásárolt meg. A lakásban, a mai állapotokhoz képest, szerényebb körülmények uralkodtak. Váncsa Rebeka férjével együtt ebben a házban nevelte két fiú- és két leánygyermekét. Az asszony korán megözvegyült, férje fiatalon meghalt. Miután leányait férjhez adta, két fia is megnősült, ők viszont lakás hiányában, a családi házban alakították ki otthonukat, emiatt a lakás mérete továbbra is szűknek bizonyult a benne lakók számára. A házépítés, nagy jelentősége miatt, nemcsak az építkező ügye volt, hiszen a munkákban a családtagok és a falu népe is részt vett. A lakhely teremtése az emberi életnek az egyetlen olyan eseménye volt, amikor hívatlanul, kéretlenül is segítettek a rokonságban nem álló személyek is / , 19 egymásnak. A Váncsa családban a lakáskörülmények akkor vettek pozitív irányt, amikor a nagyobbik fiúgyermek a családtagok, barátok segítségével sikerült házat építenie és elköltöznie a szülői háztól. Ezt követően Váncsa Imre, mint legkisebb fiúgyermek, feleségével együtt továbbra is a szülői házban maradt. Fél Edit és Hofer Tamás Átány községről írt monográfiájuk Lakás című fejezetében a lakással való élést a falusi parasztemberek szemszögéből mutatták be, érzékeltetve azt, hogy a lakást birtokló személyek a hagyomány, a családi viszonyok és a munka keretei között hogyan használták ki a lakótér és a berendezés nyújtotta lehetőségeket/0 A szerzőpáros azt hangsúlyozza, hogy a 19. században a hagyományos paraszti társadalomban nem volt ritka az, hogy 2-3 testvér a házasságot követően, egy ideig még a szülők házában rendezkedett be, ezzel szemben a 20. században csupán a család legkisebb fiúgyermeke maradt a szülői házban, ahol az ifjú feleség, az anyóssal együtt közös háztartást alakított ki/1 __________________EGY CSIKMADARASI CSALAP LAKÁSKÖRÜLMÉNYÉI,... 17 Léstyán 2006,113. 18 SÁRKÁNY 2007, 210. 19 Fél, Hofer 1997, 341 20 CsiLLÉRY 1978, 302. 21 Fél, Hofer 1997,339 335
