Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
VORZSÁK ORSOLYA Az elemi oktatás mindenkori feladata köztudottan az írás és olvasás megtanítása volt, de a silabizálás (.Syllabierung) régi módszere meglehetősen nehézkes volt, ezért három-négy évbe telt, amíg egy gyermek megtanult írni, olvasni, de még az is megtörtént, hogy valaki ennyi idő elteltével sem uralta ezt a két alapkészséget. Az olvasás elsajátítását nagymértékben hátráltatta az is, hogy a tanulók többségének a 18. század végén nem volt saját olvasókönyve.36 1775-ben bevezették a jeggyel való osztályozást: az A nagyon jó előmenetelt, az a jót jelentett, a p jelentése nem tisztázott, de emellett még optimus, bonus, eximus, diligens, mediocris és exiguus minősítésekkel is jelölték a diákok eredményeit. A magaviseletét bonus, optimus, laudabilis, exemplaris, tolerabilis, petulatus, puerilis, refractatio és vagabundus minősítésekkel jellemezték.37 38 Évszám 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 Tanulólétszám 140 131 119 111 95 66 921. táblázat. A csíksomlyói elemi iskola tanulólétszáma 1840 és 1847 között38 A határőrvidéken fellelhető iskolatípusok Az erdélyi határőrség iskoláit nagyrészt kincstári forrásokból tartották fenn és katonai felügyelet alatt működtek, ugyanakkor a határőrség számon tartotta a helyi közösségek által működtetett falusi iskolákat (Provinzialschulen) is.39 40 Az a határőriskolák működtetését és ellenőrzését az erdélyi főhadiparancsnokság a bécsi udvari hadi tanács felügyelete alatt végezte. Minden határőrezred körzetében felállítottak egy iskolai bizottságot egy főhadnagy vezetésével, a körzeti tanfelügyelő {Oberlehrer) és az ezredkáplán részvételével. A bizottság tagjai az egész éves iskolai ellenőrzések mellett kötelesek voltak éves iskolai jelentéseket összeállítani a körzeti iskolákban megadott minták szerint. Ezeket a részletes helyi jelentések az erdélyi főhadiparancsnokság összesítette (iGeneralatsummarium és Hauptrelation) és továbbította a bécsi udvari hadi tanácsnak. Jelen tanulmány a helyi és összefoglaló jelentésekből a csíkszéki határőriskolákról kirajzolódó képet hívatott bemutatni. Az erdélyi határőrvidék népiskolái típusuk szerint nevelőintézetekre (Erziehungshäuser), felső iskolákra (Oberschulen), leányiskolákra (Mädchenschulen), triviális iskolákra (Trivialschulen), községi vagy téli iskolákra {Gemeinde- und Winterschulen) és ismétlő iskolákra (Wiederholungsschulen) oszthatók fel.41 A csíki és kászoni székely ifjak leginkább a kézdivásárhelyi, szamosújvári naszódi nevelőintézeteket {Erziehungshäuser) látogatták, ritkább esetben magyarországi nevelőintézetekben (katonai akadémiákon, orvosi intézetekben) kaptak magasabb fokú képzést. Az összesített adatok szerint 1842-ben 32 tanuló, 1843-ban 49 fő, 1844-ben 48 fő, 1845-ben 50 fő, 1846-ban 51 fő ésl847-ben 51 csíki határőr tanult a felsorolt nevelőintézetek valamelyikben.42 43 Ezekben az intézetekben - a belovari 1781-es oktatási konferencián született döntés értelmében - felsőfokú katonai ismereteket (pl. hadi építészetet) és matematikát tanulhattak a növendékek,4' akik innen kikerülve többnyire katonatiszti feladatokat láttak el. 36 SZŐCS 2006, 316. 37 SZŐCS 2006, 320. 38 SZŐCS 2006, 322. 39 Vö. POTEN 1893, 105. 40 Vö. Benigni von Mildenberg 1834,135. 41 Benigni von Mildenberg 1834,136. 42 MOL, F 293, 2. csomó 1842. p. 36-37; 3. csomó 1843. p. 254; 4. csomó pp. 293-294.; 5. csomó p. 561; 6. csomó pp. 276-277; 7. csomó pp. 218219. 43 Vö. POTEN 1893, 104. 266
