Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
AZ ÉRDÉL YI HA TÁRŐRSÉG CSKSZÉKI ELEMI ISKOLÁI (1840-1847) A négy határőrezred főhadiszállásán (Csíkszereda, Kézdivásárhely, Orlát és Naszód) működő felső iskolákban (Oberschulen) a birodalmi normális iskolák mintájára szerveződött az oktatás azzal a különbséggel, hogy a határőrvidéken az elméleti és gyakorlati katonai oktatás is szerves részét képezte a tananyagnak. Négy osztályban folyt az oktatás ezekben az iskolákban és az itt végzett tanulók elméletileg a gimnáziumi továbbtanulásra is alkalmasakká váltak, a gyakorlatban azonban ez számos akadályba ütközött (pl. a latin nyelvtudás hiányosságai miatt). A tanulók a szokásos alaptantárgyak mellett természettudományt, földrajzot, történelmet és matematikát is tanultak itt. Az itt oktató felső tagozatos tanító (Oberlehrer), aki egy személyben a körzeti tanfelügyelő tisztét is betöltötte, évi 300 guldent (florenus) keresett. Mellette dolgozott még két alsó tagozatos tanító {Unterlehrer), akik fejenként 180 guldent kerestek és egy segédtanító {Schulgehilfé), évi 60 gulden keresettel. Emellett a hittan oktatását az ezredkáplán végezte.44 Ettől az általános előírástól eltérhetett az egyes iskolák tanári karának összetétele a helyi viszonyok függvényében. A csíki felső iskolában három tanító foglalkozott három osztállyal és egy tanítónő a lánygyermekekkel (2. táblázat), és az intézményt átlagosan 200 fiú és leány látogatta évente (3. táblázat). A leányiskolák (Mädchenschulen) mindig a felső iskolák részeként működtek Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Naszódon. Minden leányiskolában egy tanítónő tanított, ahol a lányok a normális iskola alaptantárgyai mellett kézi- és házimunkákban is gyakorlatot szereztek. Külön katekéták oktatták a hittani ismereteket. 1844-ből fennmaradt egy minősítő lista (Conduitenliste) hat csíki tanítóról és egy tanítónőről, melyből kitűnik, hogy Szilágyi András, Lorenz Rummel, Jakob Bruckmüller nagyon jól beszélt németül, magyarul és latinul, míg Jakabos Valentin, Molnár Sámuel, András Ferenc magyarul jól beszélt, de németül kevésbé. Klobucsár Mária tanítónő magyarul és németül egyaránt jól beszélt, viszont elődjét, Theresia Schneidert (ill. Csekme) többször el akarják távolítani állásából a magyar nyelvtudás hiánya miatt, végül betegségére való tekintettel nyugdíjazzák.45 46 Név Év Osztály Kor Fizetés König Traugott segédtanító 1840-1844 I. osztály, alsó és felső tagozat 36-40 145 fi Rummel Lorenz alsó tagozatos tanító 1840-1844 I. osztály, felső tagozat 31-33 180 fi Szilágyi András alsó tagozatos tanító 1840-1844 II. osztály 36-40 180 fi. Csekme Adám felső tagozatos tanító 1840-1847 III. osztály 36-42 300 fi. András Ferenc segédtanító 1844-1847 I. osztály, alsó tagozat 25-27 60 fi. Finta Ferenc alsó tagozatos tanító 1845-1847 I. osztály, felső tagozat 28-29 180 fi. Bruckmüller Jakob alsó tagozatos tanító 1844-1847 II. osztály 30-32 180 fi. Theresia Csekme tanítónő később helyettesíti a rokkant Katona 1840-1842 leányiskola alsó és felső tagozata 32-34 150 fi. Klobucsár Mária, tanítónő 1842-1847 leányiskola alsó és felső tagozata 27-29 150 fi. 2. táblázat. A Csíkszeredái felső iskola tanítói 1840 és 1847 között46 44 POTEN 1893, 139-141. 45 Az 1844. október 10-i keltezésű minősítő lista a gyergyószentmiklósi parókiáról került elő, köszönet illeti Szőcs Jánost a felkutatásáért. 46 MOL, F 293, 1. csomó 1840. p. 286; 2. csomó p. 67; 3. csomó p. 265; 4. csomó 232; 5. csomó p. 567; 6. csomó 231; 7. csomó p. 149. 267
