Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Gordán Edina: Egy elveszettnek vélt nyomtatvány: Pázmány Péter könyvadománya a csíksomlyói kolostornak
EGY ELVESZETTNEK VÉLT NYOMTATVÁNY:.. és háttáblán belül, valamint a hátvédlapon is láthatók latin nyelvű feljegyzések.16 Pázmány Péter saját kezű bejegyzése nem szerepel a kötetben. Pázmány Kalauza nagy népszerűségnek örvendett, hisz több kiadást is megért és a legtöbb katolikus, sőt protestáns könyvtárban is megtalálható volt. Pozsonyban négyszer is kiadták. Először 1613-ban,17 majd tíz évre18 rá, illetve 1637-ben19 és 1766-ban20 is. A keresztény tanítás összefoglalása olvasható benne, ami elmaradhatatlan segédanyagnak bizonyult a lelkipásztori munka területén. Kiemelendő az is, hogy műveinek nagy része magyar nyelven jelent meg, ami elérhetővé tette azt a széles rétegek számára. Az 1623-ban megjelent kötet már a második kiadás, és nyomtatását a jezsuiták felügyelték. Veresmarti Mihály Pázmány kérésére tárgymutatót készített hozzá, ez azonban nyomtatásban nem jelent meg. A korban Pázmányt többen megvádolták, hogy műve nem eredeti, hanem több mű összegzése. Vádlói különösen Robertus Bellarminus alapvető munkáját emelték ki.21 Nyilvánvaló, hogy Bellarminus művét több más kiadvánnyal együtt felhasználta, azonban írása nem a felhasznált művek kivonata, fordítása. Néhány esetben szóról szóra idézi Bellarminust, azonban mindig pontosan hivatkozik rá. Az érsek műve megírásánál figyelt az alacsonyabb műveltségű olvasók igényeire és népszerű formában írta meg azt. A Kalauzban felveszi a harcot a protestánsokkal szemben a maga sajátos vitatkozási stílusában. Műve megírásához saját, személyes tapasztalatait is hasznosította.22 A bejegyzés, azon túl, hogy egy nagy jelentőségű történelmi személytől származik, fontos művelődéstörténeti adalékokat hordoz. P. Benedek Fidél nyomán a könyvszakma23 tudott a Kalauz e csíksomlyói példányáról, azonban eddigi pontos lelőhelyének ismerete híján elveszettnek gondolta. Irodalom Adattár 19/3 BELLAAGH 1893 P. Benedek 2008 CsSZM RMK-KaT HANDY 1910 Katolikus intézményi könyvtárak Magyarországon. Ferences könyvtárak 1681-1750, Zvara Edina (Sajtó alá rendezte), Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 19/3.). Pázmány Kalauzának I. és II. könyve, Bellaagh Aladár (Ed.), Franklin- Társulat, Budapest. P. Benedek Fidél, Ferences kolostorok és templomok, Sas Péter (Sajtó alá rendezte és az előszót írta), II. kötet, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda (Bibliotheca Transsylvanica 57). Muckenhaupt Erzsébet, A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”- a (1498-1710). Katalógus, Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009. (A Csíki Székely Múzeum Gyűjteményei 1.) Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása összegyűjtött levelei, Hanuy Ferencz (Sajtó alá rendezte), I. kötet, Budapest, 16 Hosszabb bejegyzés az előtáblán belül található, pontos átirata a következő: vixi, et quem dederat cursum fortuna, peregi / Carcere si caeco claudar, nectarq(ue) catenis, /Liber in excessu mentis adibo Deum / Omne solum forti patria est, ut piscibus aequor, / et volueri vacuo quidquid in orbe patet./ 17 RMKI, 443 (= RMNY 1059). 18 RMK I, 532 (=RMNY 1293). 19 RMK I, 673 (=RMNY 1697). 20 Petrik III 60. 21 Disputationes de controversiis christianae fidei adversus hujus temporis haereticos.. 22 Bellaagh 1893,9-13. 23 Márk 2011. 197
