Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Botár István: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplom régészeti kutatása (2011–2012)
nem középkori. A tőle délre ásott szelvény nyugati metszetfalán a toronyhoz tartozó rétegek olyan rétegeket vágtak, vagy fedtek, melyekben néhol tetőcserép is előfordult, ami szintén a torony viszonylag kései, 17. századi voltára utal. A toronybelsőben a kelet-nyugat irányú falak mentén sima habarcsos járószint volt megfigyelhető, amit a torony belső felén egy 1796 utáni kripta tört át. Ennek részleges tisztítása során derült ki, hogy a forrásokból ismert torony alatt egy korábbi és kisebb torony alapfalai húzódnak. (19-20. kép) Ennek kelet-nyugati tengelye kissé északabbra helyezkedik el a felső, újabb toronyhoz képest. Falainak vastagsága a ráépült későbbi torony miatt nem mérhető, de legalább 1,2 méter szélességben követhető volt, míg belső méretei kiszerkeszthetők: 2,2 x 2,1 méter. Eredetileg azonban a korai torony nyitott volt, nyugati és keleti fala ugyanis biztosan utólag épült a kelet-nyugat irányú északi és déli fal közé.38 Jellegzetes habarcsa, és emplenkton falszövete alapján kétségtelen, hogy a korai hajófalhoz köthető. A gótikánál korábbi templom tehát már eleve nyugati harangtoronnyal épült! Mai ismereteink szerint ez a legkorábbi harangtorony a Csíki-medencében.39 Az első periódus korának meghatározásához a kutatás során nem kerültek elő közvetlen bizonyítékok. Ugyanakkor a későbbi kevert rétegekből előkerült néhány olyan másodlagos helyzetű, kézikorongon, hurkatechnikával készített, esetenként hullámvonalakkal díszített edénytöredék, melyeknek korát a 12-13. századra tehetjük. (21. kép) Ezek idekerülése aligha lehet független a dombon álló egyház lététől. A viszonylag nagy méret ellenére az első periódus korai voltára utal, az a megfigyelés, hogy mellette még nem állt sekrestye (erről alább részletesen). Szintén az Árpád-kori építés mellett szól az a tény is, hogy körülötte már a 15. század közepére sűrű temető alakult ki (ld. 5. kép). Sajnos a korai periódus szentélyének maradványait nem sikerült megtalálni. Úgy tűnik, hogy a gótikus szentély építésekor altalajig visszabontották falait, így csak keleti záródásának alapozása úszhatta meg a 15. századi beavatkozást. A szentélyben felállított állvány miatt azonban csak a szentély délnyugati sarkában végezhettünk alaposabb kutatást. (22. kép) Itt több középkori és újkori beásást (kriptát), illetve meglepően magasan, közvetlenül az éppen felszedett padló alatti planírozás alatt jelentkező sírt leszámítva nem találtunk a korai falra emlékeztető nyomokat. A sírok közül említést érdemel a szentély középső tengelyébe, kőfülkébe (külső méretei 260 x 140 cm) elhelyezett váz, amely nagy valószínűséggel valamely patrónus nyughelye lehetett. Az állvány oszlopai miatt azonban nem volt mód arra, hogy feltárjuk. Itteni munkánk a templom építéstörténete szempontjából csupán azt a feltételezést eredményezte, hogy a korai szentély záródása valahol keletebbre kereshető. _________A CSÍKKARCFALVINAGYBOLDOGASSZONYPLEBANIATEMPLOM... 38 Hasonló alaprajzú torony került elő Barcaföldváron a német lovagrend által épített várban (Marienburg), ott félköríves szentéllyel, ld. IONIŢĂ ET AL. 2004, 233, fig 67. Az épületet az ásatók a vakolat és az alaprajz alapján (?!) a 15. századra keltezték (IONIŢĂ ET AL. 2004, 61.), ami teljességgel érthetetlen. A várból származó legkorábbi leletek állítólag 13. századiak, de a plébániatemplom körül, ami a lovagrend ideköltözése előtti, Árpád-kori föld-fa szerkezetű várban (Földvár!) épült fel, már a 12. század közepétől temetkeztek. Valószínűnek tűnik, hogy a lovagok a kővár felépültével egy időben saját templomot építettek maguknak. 39 BOTÁR ET al. 2006. Egyedüli ismert kivételként a delnei Szent János templom nyugati tornyát említhetjük. Egy korábbi falkutatás (Kiss Lóránd, 2002), a templommal foglalkozó korábbi munkákkal egyetértve, arra az eredményre jutott, hogy a földszinten a két épületrész (hajó, illetve torony) nem egyidős, a torony a 15-16. században kormos vakolatú nyugati hajófalhoz épült hozzá. Ugyanakkor jól ismert, hogy a torony keleti falán a padlástérben jól látható a gótikánál korábbi, alacsonyabb fedélszék nyoma, így az nem épülhetett a gótikus átépítés idején. A torony belterének második szintjén nem látható a hajó és a torony közötti falelválás. Valószínűnek tűnik tehát, hogy Delnén eredetileg egy alacsonyabb torony nélküli templom állt. Ezt, a déli hajófal csúcsíves résablakai alapján, a 14. században magasították, és ekkor épülhetett a nyugati harangtorony is. A templom harmadik nagy átépítése idején, a 15-16. században az új szentély építésekor újra megemelték a hajó párkánymagasságát, és fedélszékét, így a korábbi alacsonyabb nyugati oromfal immár tető alá került. 15
