Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Botár István: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplom régészeti kutatása (2011–2012)
épült hozzá, és hogy ez a hajó, illetve a 15. században elbontott szentélye a pápai tizedjegyzék Tarkő nevű plébániatemplomával azonosítható. Szintén ekkor derült ki, hogy a kaputoronynak az alsó szintje nem egyidős a kerítőfallal. A torony és a kerítőfal csatlakozásánál nyitott szelvényben ugyanis jól látszik, hogy a két alapozás nincs kötésben és alapozási mélységük is eltérő. (6. kép) A kaputorony tehát csak utólag épült a (jóval?) korábbi kerítőfalhoz; úgy tűnik, hogy a két épületrész között tényleges kapcsolat csak a kő mellvéd szintjén igazolható, azaz a torony akkor épült, amikor kialakították a lőréses szintet. A gótikus szentély déli oldalán egy - a támpillérekhez utólag csatolt - melléképület alapfalait tártuk fel, melynek egyenes záródású keleti fele keskenyebb volt a vállal kiugró nyugati felénél. (7. kép) Vakolt belterének keleti részén téglapadló, illetve a rajta álló kis faltömb alapján talán mellékoltár is volt. A padló alatt több sírt tártunk fel, ami alapján az épületet egy 15-17. századi családi kápolna maradványának határozhatjuk meg. A nyugati támpillér keleti falán a cementes vakolat eltávolításakor 2012-ben egy sérült latin felirat töredéke került elő, illetve olyan, a támpillér falazatába beékelt téglák, melyek a kápolna keleti fele és a szélesebb nyugati rész közötti átjáró felső ívének a nyomai. (8. kép) 2012 májusában a helyreállítási munkákkal párhuzamosan a templom belterében régészeti felügyeletet végeztünk, illetve néhány helyen kisebb kutatási felületeket is nyitottunk.33 Célunk az volt, hogy a padlócserét megelőzően minél több olyan adatot gyűjtsünk, amelyek a templom építéstörténetét tisztázhatják. Az már a munka kezdetén világos volt, hogy a szűk határidő mellett további tényezők befolyásolják a kutatás jellegét, a felületek számát, elhelyezkedését és méretét. Ezek közül a legfontosabb a templom belterében érzékelhető újkori (?) kripták nagy száma, amelyekből már kiérkezésünk előtt többet észleltek a régi padlót felszedő munkások. A kripták sok időt, energiát igénylő feltárása, az esetleges restaurálási feladatok nincsenek arányban a várható történeti eredményekkel, éppen ezért igyekeztünk elkerülni a beomlott, süllyedő, vagy laza szerkezetű felületeket. A szentély esetében a falkutatáshoz felállított állvány gátolt meg abban, hogy több szelvény segítségével azonosítsuk a gótikánál korábbi nyomokat, noha az előző évi feltárások alapján erre joggal lehetett számítani. „Kutatásunk” tehát a legtöbb esetben az előkerülő falrészletek leseprését és dokumentálását jelentette, tényleges ásatási szelvényt mindössze néhány helyen nyithattunk. (9. kép) Korábbi nyomokat elsőként azonban nem a szentély, hanem a karzat előtt találtunk. Itt ugyanis közvetlenül a padló alatti törmelékben egy észak-dél irányú visszabontott fal került elő, amely egyértelműen bekötött a déli és északi felmenő falakba. A fal széleit habarcsba rakták ugyan, de belsejében a sötét színű kövek gyakorlatilag kötés nélkül, hézagosán álltak a morzsalékos szürke habarcsban. A falat tisztítva hamar világossá vált, hogy szürkés-kavicsos habarcsa, 110-130 cm között ingadozó vastagsága, textúrája alapján nem tartozhat azonos periódushoz a szentély barnás, téglarögös habarcsú, 1 m széles falával. Helyzetét ismerve újra leellenőriztük a külső falak vakolattól már egy méter magasságig megszabadított felületét, ahol a belső falnak megfelelő helyen, az északi oldalon egyértelműen érzékelhető volt egy válogatott kövekből függőlegesen kirajzolódó cezúra, ami a korai hajó eredeti északnyugati sarkát jelölte. Ettől nyugatra, mintegy hatméteres szakaszon, a téglás falszövet egyértelműen elkülöníthető a keletebbi falazattól. (10-11. kép) A templom oldalának künnebb vétetése, illetve 15 ölről 18-ra történő nagyíttatása, amiről a 18- 19. század fordulóján beszámolnak, tehát csupán nyugati és keleti bővítést jelent, szó sincs arról, hogy 1796-ban teljesen lebontották volna a középkori hajót. Ez azt jelenti, hogy a karzattól keletre eső jelenlegi falak felmenő részeikben is középkoriak, és a gótikus szentélynél korábbi építési periódus részei! _________A CSÍKKARCFALVI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIATEMPLOM... 33 Ezúton is megköszönöm a kutatásban a szűk határidők miatt elvileg „ellenérdekelt” kivitelező Impex Aurora kft. munkatársainak érdeklődő, segítő hozzáállását, kompromisszumkészségét. A feltáráson munkatársam volt Ferencz Szabolcs, Puskás József és dr. Sztáncsuj József, segítségüket köszönöm. 13
