Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Botár István: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplom régészeti kutatása (2011–2012)
BOTÁR ISTVÁN Nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy a két templom gótikus szentélyén ugyanaz a műhely dolgozott.26 A templom lőréses, gyilokjárós kerítőfalát és vele egykorúnak tartott, belefoglalt torony alsó szakaszainak korát általában a 15-16. századra keltezik.27 Erre azonban mindeddig sem írott adatok, sem faragványok nem utaltak egyértelműen. A torony és a templom újkori építéstörténetét korabeli források, és falkutatások alapján újabban Fehér János művészettörténész tisztázta meggyőzően.28 A korábbi véleményektől eltérően azonban úgy vélem, a kerítőfal nem egyetlen kor alkotása. A fal szövetében három jól elkülöníthető szint látszik, ezek közül a legfelső, vakolt harmadik szint foglalja magába a lőréses gyilokjárót. A két alsó szint között szintén jól érzékelhető a különbség, a fal alsó szakaszának habarcsa egyértelműen eltér a középső résztől, ezért elképzelhető, hogy eredetileg jóval alacsonyabb, a jelenlegi magasságnak csak harmadáig érő cinteremfal épült meg. Ezt követően magasították meg, immár valóban várfalszerűen, a kerítőfalat úgy, hogy a falkoronán a falnál mindkét, a belső és külső oldalán is túlnyúló szélesebb fa gyilokjáró készült. Ennek a fa szerkezetnek a lefűrészelt gerendái mindkét oldalon jól megfigyelhetők a lőréses szint alatt. A gerendacsonkokon több esetben jól látható a függőleges csapolások nyoma, ami a vízszintes gerendákon átvezetett függőleges elemet rögzítette, amelyhez a kiugró részt tartó ferdetámok csatlakozhattak. A függőleges elemek lenyomata egy-két esetben a falon, illetve annak habarcsában egyértelműen kivehető. (4. kép) Ez a szerkezet egy esetleges támadás esetén nem csak a közeledő ellenség elleni íjas, parittyás védekezés, de a fal alatti rész közvetlen védelmét is biztosíthatta. A gerendacsonkokon égés nyoma nem látható, ezért úgy tűnik, hogy ezt a fa védőfolyosót a lőfegyverek korában bontották le és cserélték a jelenlegi osztott lőréses kő mellvédre. Ez utóbbi aligha lehet korábbi a 16-17. századnál, így a megelőző fa gyilokjáró ennél korábban készülhetett. Sajnos a gerendákat fiatal fákból alakították ki, így az innen vett faminták dendrokronológiai elemzése nem hozott egyértelmű eredményt.29 A dendrokronológiai kutatás a templom helyreállítását megelőző kutatások része volt. A szintén ehhez kötődő 2011. évi falkutatások (Czimbalmos Attila, Kiss Lóránd, Fehér János) arra a következtetésre jutottak, hogy a templomnak csak a támpilléres, boltozott, csúcsíves ablakokkal ellátott szentélye középkori, míg a hajó 18. századi.30 Az ekkor készülő statikai szakvéleményt megelőzően néhány helyen 2011 őszén kis régészeti kutatófelületeket nyitottunk a templom külső oldalánál, amelyek a templom építéstörténetét több ponton bővítették.31 A szentély és a jelenlegi sekrestye találkozásánál nyitott felületben megtaláltuk az elbontott támpillér alapozását, amely korábbi keletek sírokat bolygatott. (5. kép) Egyértelművé vált tehát, hogy a 15. századi szentélyt megelőzően már sűrű temető alakult ki a dombtetőn, ami aligha tartozhatott máshoz, mint egy korábbi templomhoz. A hajó északi és déli oldalán nyitott kutatófelületekben azt is megfigyelhettük, hogy a hajó keleti felének alapozása lényegesen különbözik a délnyugati sarok alapozásától.32 Míg az utóbbi viszonylag egyenletes falszövettel készült, amibe esetenként tégla is belekerült, a hajó keleti felének alapfala jóval szabálytalanabb volt, és téglát sem tartalmazott. Ez alapján már akkor valószínűnek tűnt, hogy a gótikus szentély egy korábbi hajóhoz 26 Botár, Tóth 2004, 279-280. 27 GYÖNGYÖSSYET AL. 1995, 91; KaRCZAG, SZABÓ 2010, 486. 28 Fehér 2011. 29 Az elemzést Tóth Boglárka (Erdélyi Dendrokronológiai Laboratórium) végezte 2011-ben. 30 Fehér 2011; Kiss 2012. 31 A helyreállítási terveket Makay Dorottya (írod M), Tövissi Zsolt (ATR Line), Köllő Miklós (Larix Stúdió) építészek készítették. A feltáráson Burján Zsolt, Ács (Berecki) Judith, Kovács László és Puskás József vettek részt, segítségüket itt is megköszönöm. 32 Noha a templom tájolása nem teljesen keletek (ld. 26. kép), az egyszerűség kedvéért az égtájakat úgy adjuk meg, hogy a szentély tájolását „abszolút” keletnek tekintjük, és ehhez igazodva ismertetjük a többi irányt is. 12
