Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)

Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)

készült edénytöredék és egy viszonylag ép fazék került napvilágra. A lelőhely területén a felszínen csupán néhány jellegtelen töredéket sikerült gyűjteni. Az edények kivitelezése alapján elmondható, hogy az egykori település a La Téne kultúrához köthető (1. tábla/8).

1. Fazekak

Két fazéktípust különböztetünk meg: az egyik egy kézzel készült, kihajló peremű, ívelt nyakú, csapott vállú, kidomborodó testű fazék. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete kívül-belül simított, vöröses-szürkére égett, törésfelülete rétegződést mutat. A hasi részen egymással szemben négy bütyköt alakítottak ki, míg a vállon, ugyancsak egymással szemben, két- két „U” ill. „fordított U” tapasztott díszítés figyelhető meg (14. tábla/1).98 A fazékra legközelebbi analógiát Székelyszáldobosról (Doboşeni)99 és a Szatmár megyei Csomaközről (Ciunteşti)100 ismerünk.

Egy másik fazéktípus az egyenes peremű, enyhén kihajló szájú, csapott vállú edény. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, felülete kívül-belül érdes tapintású, vöröses-barnára égetett, törésfelülete rétegződést mutat. A vállon ferdén és függőlegesen bekarcolt vonalak húzódnak (14. tábla/2). Hasonló edény ismert Ojtozból (Oituz),101 Sepsiszentgyörgyről (Sfántu- Gheorghe)102 és a Kárpátokon kívüli Grădiştearol.103

A gyűjtés során, ugyancsak a rétegből előkerült egy kézzel készült, valószínűleg bitronkonikus edény fenéktöredéke, amelynek pontos formáját nem sikerült meghatározni. Anyaga finom szemcséjű homokkal és morzsolt kerámiával soványított agyag. Külső és belső felülete sötétszürke, törésfelülete vörös, kívül simított és fényezett, díszítetlen (14. tábla/3).

2. Szűrőedény

Gyors fazekaskorongon készült kihajló szájú, kidomborodó vállú szűrőedény oldaltöredéke. Anyaga iszappal és finom szemcséjű homokkal soványított agyag, szürkére égetett, külső és belső felületét vékony agyagréteggel vonták be, amelyet simítottak. Az analógiák alapján valószínűnek tartjuk, hogy füllel is rendelkezett (14. tábla/4). Hasonló tárgyak ismertek a bükszádi (Bixad),104 a homoródalmási (Mereşti),105 a segesvári (Sighişoara)106 vagy a grădişteai107 leletanyagokból.

8. Torja- Vármegye 2

A Kézdivásárhelyt Torjával összekötő DJ 113 műútról, a torjai római-katolikus templommal szemben egy földút fordul jobbra, amely majdnem egyenesen halad EK fele. Amiután áthalad a Torja-patakon, kb. 200 m után két ágra szakad, az elágazástól kb. 150 m-re É-ra található a Vármegye 2 nevű dűlő. A területen a mezőgazdasági munkálatok során nagy mennyiségű, korai neolitikus, a Starcevo-Körös kultúrába sorolható kerámia került felszínre (1. tábla/9).

1. Fazekak

Ebbe a csoportba olyan lekerekített peremű, hengeres nyakú töredékek tartoznak, amelyek anyagát apró szemcséjű homokkal és/vagy pelyvával soványították (15. tábla/1-2). Felületük érdes tapintású, vöröses-barnára égett, egyes esetekben törésprofiljuk rétegződést mutat. Díszítés egy töredéken figyelhető meg, amelyet benyomkodásokkal ellátott bütyök alkot (15. tábla/6).

__________ADATOK KOVÁSZNA MEGYE RÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ (II.)

98 Peremátmérő: 14-15 cm, fenékátmérő: 11-12 cm, magasság: 27,5 cm, maximális átmérő (bütykökkel): 25 cm.

99 CRIŞAN I. 1969, Pl. XXXII/4; Pl. CXXXIX/3.

100 CRIŞANI. 1969, Pl. XXIX/10.

101 CRIŞAN V. 2000, Planşa 22/3.

102 CRIŞAN V. 2000, Planşa 23/8.

103 SÎRBU 1996, Fig. 43/2; Fig. 71/6.

104 CRIŞAN V. 2000, Planşa 59/1.

105 CRIŞAN V. 2003, 125, nr. 268.

106 CRIŞAN I. 1969, Pl. LVI/3.

107 SÎRBU 1996, Fig. 86/1.

125