Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Csáki Árpád: Újabb adatok a csíkszeredai Mikó-vár 17. századi történetéhez
ÚJABB ADATOK A CSÍKSZEREDÁI MIKÓ-VÁR 17. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Csáki Árpád A Mikó vár - vagy miként a korábbi századokban nevezték: Mikó-újvár - építése Mikó Ferenc Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek főkapitánya, fejedelmi tanácsos és erdélyi kincstárnok nevéhez kötődik. Az l66l-ban elpusztult, majd 1714 utáni újjáépített kastély keletkezésének ideje már a 18. században vita tárgyát képezte, a 19. században pedig a székely őstörténet kérdését többek számára megoldani látszó „csíki székely krónika” adatai alapján hirtelen honfoglalás-kori múltra tett szert.1 Művészettörténeti értékelésére az 1970-es évektől kezdődően nyílott lehetőség, egyik első elemzője Debreceni László volt. Pontos és megbízható történeti adatok hiányában Kovács András az építést Mikó Ferencnek főkapitánnyá való kinevezése (1613) utáni évekre határozta meg, ugyanakkor feltételezte, hogy csonka volt eredetileg a kastély délkeleti és délnyugati szárnya is, előbbin pedig egy földszintes épület állott.2 Egy újabb munka, amely a négysarokbástyás kastély történetével foglalkozott, az épülethez köthető fennmaradt tárgyi maradványok, ezek közül is a kályhacsempék vizsgálatát tűzte céljául és az 1969-1972 között zajlott helyreállítási munkálatok során előkerült kerámia elemzésével rámutatott, hogy a korábbi időszakból való kályhaszemek mellett a 17. század első feléből származó, habán és szász műhelykben készült kályhacsempék igényesen kialakított kastélybelsőről árulkodnak.3 Mindezeket az adatokat Szőcs János összegezte a vár történetéről néhány éve megjelentetett kötetében,4 5 de ezen túlmenően további forrásokat is bevont az elemzésbe. A széki törvénykezési jegyzőkönyvek3 mellett egyaránt felhasználta a 2003-ben megkezdett régészeti kutatások részeredményeit, valamint a művészettörténet számára is egyre több értékes adatot szolgáltató könyvtörténeti kutatások során előkerült, a vár építésére vonatkozó adatokat is ismertette. Véleménye szerint Mikó Ferenc 1613 körül, a főkapitányi rang elnyerésének idején kezdte el építeni martonfalvi udvarházát, amelyet egy évtizeddel később olasz-bástyás várkastéllyá alakított át. Az említett szerzők, akárcsak a legutóbbi műemlékleírást elkészítő P. Kovács Klára6 is elfogadta ugyanakkor azt a véleményét, miszerint a szabályos négyszögletű, olaszbástyás alaprajznak az erdélyi kastélyépítészetben - így a Mikó vár esetében is - való elterjedése a fejedelmi építkezéseken 1615-től működő olasz mester Giacomo Resti7 tevékenységéhez köthető. 1 Erről bővebben lásd SZŐCS 2005, 7-9. Tanulmányunkhoz fűzött észrevételeiért, kiegészítéseiért Szőcs Jánosnak ezúton mondunk köszönetét. 2 KOVÁCS .1980, 86-87. 3 KÉMENES 2005a, 29-30, 62, 74, 78. A témáról bővebben lásd KÉMENES 2005b. 4 SZŐCS 2005, 7-13. 5 Itt jegyezzük meg, hogy az 1652-1681 közötti Alcsíki törvénykezésijegyzőkönyveket tartalmazó két kötet 1945-ben a Székely Nemzeti Múzeum menekített anyagával pusztult el. SZNM Háborús menekítési jegyzék, LII. láda. 6 P. KOVÁCS 2010. 7 KOVÁCS 1980, 81-82, 89-90; KOVÁCS 2006, 43-44, 106-107. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 97-104. 97
