Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Csáki Árpád: Újabb adatok a csíkszeredai Mikó-vár 17. századi történetéhez
CSÁKI ÁRPÁD Az 1623 áprilisában megkezdett munkálatok 1631-re befejeződhettek, a várban szolgáló darabontok egyikének a neve ebből az évből ismert.8 Az építkezéseknek 1623 körüli elkezdését igazolhatja egy másik, közvetett adat is. Egy évvel korábban, február elsején az eperjesi táborban kelt az a fejedelmi oklevél, amellyel Bethlen Gábor Rákoson és Olaszteleken vámszedési jogot adományozott vargyasi Dániel Mihály háromszéki alkapitány (néhány hónappal később már főkirálybíró) és Mikó Ferenc csíki főkapitánynak, azzal a feltétellel, hogy a rikai utat megjavítsák és a Kormos patakon hidakat építsenek. Az oklevél9 ugyan a vám milyenségét nem pontosítja, a kétdénáros összeg megfizetését azonban mindenki számára kötelezővé tette, legyen az kereskedő vagy egyszerű utazó. A vámszedés joga mindkettejük számára jelentős bevételforrást jelenthetett, a Rikán keresztül Homoródra és onnan Kőhalomra vezető út ugyanis a háromszékiek és csíkiak által is a leghasználtabb útvonal volt. Éltek is a lehetőséggel, hiszen 1623 áprilisában Háromszék közgyűlése többek között azzal ruházta fel országgyűlési követeit, hogy eszközöljék ki az egyszeri utazótól a „Rika útjában” mindkét irányban szedett vám eltörlését, ennek egyszeri alkalomra való csökkentését.10 A bevételekből bizonyára jutott Mikó Ferenc építkezéseire, és feltehetően Dániel Mihály is ekkor kezdte meg olaszteleki építkezéseit. A várkastély hídvégi Mikó Ferenc halálát (1635. július 15) követően fiára, Mikó Józsefre szállott, aki még ugyanazon év végén vendégeként tisztelhette a csíki hadak mustrálását személyesen végző I. Rákóczi György fejedelmet.11 Új tulajdonosa azonban csak rövid ideig bírta, halála után javain, felnőtt korú fiúörökös hiányában12 13 14 15 özvegye és apja második felesége1^ osztozott. Az özvegyek, Mikó Ferencné Pókai Anna és Mikó Józsefné Macskási Ilona közötti megosztozásra valamikor 1636-1637-ben került sor, ez alapján a vár utóbbinak jutott.1^ A neki ítélt épület fenntartása és a birtokon való gazdálkodáshoz azonban férfira volt szükség. Macskási Ilona115 1638. február 19-én még özvegyként,16 április 28-án már alsócsernátoni Damokos Tamás17 feleségeként szerepel.18 A kolozsmonostori konvent előtt kötött plenipotentiariusi levél alapján ezektől az évektől kezdődően Damokos Tamás vált a vár urává. A háromszéki származású Damokosnak azonban Csíkban sem tisztsége, sem családi birtoka nem volt, még az 1643-as lustrában sem szerepel az ottani hadkötelesek között. Hat-hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Damokos gazdaságilag annyira megalapozza magát, hogy Lázár István halálát követően 1645 körül19 elnyerje a szék főkirálybírói tisztségét. Ezt megelőzően azonban a vagyonmegosztás során Macskási Ilonának jutott birtokrész nem volt elégséges az épület fenntartásához. Ezzel magyarázható az, hogy Damokos Tamás 8 SZŐCS 2005, 26. 9 DANIEL 1894, 101-103. 10 SzOkl. VI. 72. A kérdéssel három évvel később foglalkozott az országgyűlés, ekkor a Rikán, Zágonban és Kézdivásárhelyen vámmentességet biztosított a nemességnek. EOE VIII. 323. 11 MIHÁLY, SZŐCS 1996, 4-6. 12 I. Rákóczi György 1636. január 30-án adományozta a székelyeknek azt a kiváltságot, hogy fiúörökös hiányában az örökség leányágon is follyon. A kiváltságot éppen Mikó Ferenc és Toldalagi Mihály járták ki a fejedelemnél 1635-ben. SzOkl. VIII. 373-376. 13 Mikó József édesanyja Toldalagi Erzsébet még I6l2-ben meghalt. Apja ezt követően, 1617-1619 körül vette feleségül káposztásszentimklósi Pókai Annát, ezzel zsögödi és más csíki birtokokhoz jutott. KÖBLÖS 1909-1942, 231. 14 SZŐCS 2005, 34. 15 Macskási Ferenc udvari kapitány leánya, apja halála (1639) után Macskási Mihály nevű testvérével együtt több birtokot örököl. 1640-ben például a keménytelki és mezőszengyeli Borbély-rész fölött osztoznak meg. W. KOVÁCS, VALENTINY 2006, 174. 16 Ekkor Macskási Ilona Mikó József özvegyeként szerepel. SÁNDOR 1906, 56. 17 Apja Damokos István, anyja szenttamási Lázár Judit, korábban Henter Gáspár felesége. 1607-ben már házasok voltak. SzOkl. VI. 25. 18 SÁNDOR 1906, 56. 19 SZŐCS 2005,34. 1646. május 12-án már viselte a tisztséget. SÁNDOR 1906,64. Egy másik irat 1646. május 20-án említi főkirálybíróként. SzOkl. VI. 179. 98
