Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…a csík somlyai iskoláknak igazításokra és jobbításokra…” – A ferences tanintézmények építkezési munkálataira vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltárban (1767–1839)
A CSÍK SOMLYAI ISKOLÁKNAK IGAZÍTÁSOKRA ÉS JOBBÍTÁSOKRA...” - A FERENCES TANINTÉZMÉNYEK ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATAIRA VONATKOZÓ IRATOK A CSÍKSZEREDÁI LEVÉLTÁRBAN (1767-1839) Bicsok Zoltán A csíksomlyói ferences oktatás korai időszakának iskolaépületeiről nem állnak rendelkezésre források - így nem ismerjük aló. századi grammatical iskolát és a vélhetően már az 1590-es évektől működő kollégium épületét sem. A fából épült iskola az 1661 októberi török-tatár támadás alkalmával, a templommal és a kolostorral együtt tűzvész áldozata lett, és feltehetően teljesen elpusztult. Az már bizonyos viszont, hogy az újjáépítésben jeleskedő Damokos Kázmér, Kájoni János, Dóczi Imre és Taploczai Görög István buzgólkodásából a templom 1664-re, a kolostor és az iskola pedig 1667-re újból állt és fogadta a tanulni vágyó erdélyi és moldvai diákokat. Erdélyi és moldvai, hiszen a csíksomlyói ferences gimnázium vonzásköre Csíkon kívül magába foglalta Felső-Háromszék, Udvarhelyszék, a Nyárád-mente katolikusnak megmaradt falvait, továbbá Moldva magyar lakosságát is. A római Hitterjesztés Szent Kongregációjának hathatós támogatásával újraindult oktatás nagyszámú fiatalt vonzott, így 1690-ben az elemi iskolának és gimnáziumnak 171, 1694-ben pedig már mintegy kétszáz tanulója volt.1 Az iskola egyre inkább szűkösnek bizonyult, így már a század végén szükségessé vált az épület bővítése, ugyanakkor - a sok távoli vidékről származó tanuló miatt - egy fiúnevelde (szeminárium) felállítása is. A rend elöljárói már 1699-ben szorgalmazták Csíkszék tisztségénél a két létesítmény felépítésének anyagi támogatását,2 3 azonban az ügyben még jó néhány évig nem történt előrelépés. A késlekedést bizonyára a kuruc szabadságharc eseményei, illetve az azt követő ínséges idők magyarázzák, hiszen Csíkban ezekben az években szárazság, majd éhínség és pestisjárvány, végül hosszan tartó esőzések voltak.5 Tény, hogy 1725-ig számottevő eredmény iskolafejlesztés-ügyben nem történt. A csíksomlyói oktatás fejlődésének kászoni Lukács Mihály (1678-1730) egykori csíksomlyói gimnáziumi tanár, kozmási plébános adott új lendületet, aki 1725. november 21-én kelt végrendelete által vagyonának jelentős részét egy ferences fiúnevelde (szeminárium) alapítására hagyta,4 emellett pedig vállalta a gimnázium retorika és poézis osztályokkal 1 BÁNDI 1896, 4. 2 „A csíki iskolák helyreállítására nézt kerestessék és kéressék meg ezennel a csíkszéki tisztikar, hogy mivel mi szegénységünknél fogva nem vagyunk képesek azokat magunk erején és költségén újból fel építtetni, gondoskodjanak - velünk együtt - a tan- és nevelőintézet isméti helyreállításáról, és ezen alkalommal építtessék egy elegendő tágas nevelőház - Seminarium - elkülönítve az iskolától, s egyik tanárnak mint Magistemek felügyelete s vezetése alatt álljon, ki az alsóbb osztálybeliekkel együtt a grammatistákat is az illető tantárgyakban és hittanban képezze. ” BÁNDI 1896, 5. 3 Lukács Mihály önéletrajzát idézi IMETS 1881, 29-33. 4 BICSOK 2010, 161-162. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 73-96. 73
