Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Kósa Béla–Czimbalmos Attila–Demjén Andrea: Jelentés a gyergyóalfalvi pélbániatemplom 2009–2011-es kutatásairól
JELENTÉS A GYERGYÓALFALVI PLÉBÁNIATEMPLOM KUTATÁSAIRÓL 1930 A főhajó északi oldalához épített elemek elbontása, és az északi mellékhajó megépítése. Március 31. - Lobenschucz marosvásárhelyi mérnök tervének az elfogadása. Április 27. - versenytárgyalás a kivitelezésekre, nyertesek: Hahn Ferenc marosvásárhelyi építész, valamint Nagy Károly marosvásárhelyi bádogos. Május - a munkáltok elkezdése. November 9. - a templom újraszentelése. Ugyanekkor a templomot egy újabb olajfestéssel látják el. 1958 A templom kifestése. 1991 A templom és az oltárok újrafestése. Mivel több adat is arra utal, hogy a legkorábbi, még létező épületelemek a torony, illetve annak közvetlen környezete lehetnek, kutatásaink erre a részre irányultak. A torony és a főhajó kelet-nyugat tengelye eltér egymástól, a torony enyhén délebbre helyezkedik el, mint a barokk templomhajó. ■ Falkutatás a gyergyóalfalvi plébániatemplom tornyában A plébániatemplom folyamatban levő helyreállítási munkálatait megelőzően 2009 novembere és 2011 szeptembere között több szakaszban folytattunk falkutatást a tornyon és annak közvetlen környezetében. Az elsődleges cél a torony építési fázisainak, korábbi épületelemekkel való kapcsolatainak a megállapítása és az esetleges díszítőelemek meghatározása volt. Első szint A szabálytalan négyszög belső térbe a déli oldalon félköríves ajtónyílás vezet, az északi oldalon hasonló méretű és szerkezetű, falazott padkával ellátott ülőfülke található. A keleti falon a hajóba félköríves záródású faragott ajtókereten keresztül lehet jutni (1. kép). A kőkeret két külön síkra osztható: a nyugati két hengertaggal, a keleti két negyed pálca közötti kockatagozattal díszített, a két rész kövei nem azonos magasságúak, a kövek száma sem azonos (2. kép).3 Az illesztések mellett számos helyen kitörések nyomai láthatóak. A toronyalj fiókos süvegboltozattal fedett, az ívindítások az alsó 20-25 cm után megtörnek és mere- dekebb ívben folytatódnak. A falak kötésben vannak, a négy fehéres meszelés alatti vékony, simító vakolat alatt egy durvább jelenik meg sárgás-fehéres meszeléssel, mely a teljes belsőben végigmegy, ráfut a faragott kőelemekre is, viszont befordul az északi ülőfülke hátfala és padkája mögé. A fal külső felén igazolni lehetett, hogy az egykori északi bejáratot elfalazva alakították ki a mai ülőfülkét (3. kép). A faragott kapubéllet nyugati kövei meszelt felülettel futnak be a toronyfalak mögé, a kőelemek közötti vízszintes fúgákban néhol lapos, vékony, hasított kőlap kiegészítéseket találtunk, mindezek másodlagos, újrarakott helyzetre utalnak, a belső és külső bélletrész kőanyagában nem láttunk különbséget, és a két bélletrész függőleges csatlakozásánál nem találtunk arra utaló jeleket, hogy esetleg két egykori külön béllet utólagos egymás mellé helyezéséről lenne szó. Észrevételeinket összevetve a régészeti eredményekkel a kapubéllet elemeit egykorúaknak, egy szerkezetnek tartjuk, de másodlagos helyzetben. A béllet déli ívindítása felett, még a meszelt kőfelületen egy finom, narancssárgás szélezésű vörös színű, íves sávozás töredékeire bukkantunk (1.1. tábla), melyek a toronyfal mögé befutó meszelésréteg fölött találhatóak, de a toronyban általánosan előforduló sárgás-fehéres meszelésű durvább vakolat ráfed. A sárgás-fehéres durvább meszelésré3 A gyergyószentmiklósi Larix Stúdió felmérése. 325
