Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Kósa Béla–Czimbalmos Attila–Demjén Andrea: Jelentés a gyergyóalfalvi pélbániatemplom 2009–2011-es kutatásairól
teg a fiókos süvegboltozat teljes felületét borítja, az ívtörésnél azonban enyhe eltérést észleltünk a falazóhabarcs anyagában.4 Eredeti boltozatunk formájára az ívindítás utalhat, ezzel lehetett kapcsolatban az a kifestés, melynek töredékét fentebb említettük, és feltehetőleg szintén ehhez tartozhattak azok a vöröses vakolattöredékek, melyek az ásatás során a korábbi járószintről a toronyfal mellől kerültek elő.5 Az újraboltozás korát az északi ajtó befalazásánál korábbinak tartjuk. A toronyalj nyugati sarkaihoz kívül két támpillér csatlakozik, közöttük egy fél nyeregtetővel fedett helyiséggel, északi oldalon pedig egy, az idén elbontott hasonló helyiséggel volt ellátva. A torony déli fala kötésben van a hajó délnyugati falindításával, melyet utólag visszabontottak, így az eredeti fal a legkorábbi megmaradt vakolattal és két meszelésréteggel elfordul a hajófalra, majd a visszabontásnál megáll. A déli bejárattól keletre, és kissé fölötte a legalsó, tört fehér meszelésrétegen egy fekete, vastag sávozású nehezen értelmezhető (elnagyolt emberalak?) festett ábra jelenik meg (4. kép). A támpillérek eredetileg többlépcsősek, és kisebb méretűek voltak, az eredeti vakolat és a fentebb említett két meszelésréteg után kerültek bővítésre (5. kép). A két támpillér közötti nyugati toldás eredetileg egy nagyobb méretű, félköríves nyílással rendelkezett, mely az utolsó vakolatréteg felhordása előtt lett elfalazva. Az északi oldalon az utolsó nagyobb átépítési korszakhoz (1930) köthető melléképület elbontása után az eredeti toronyfalon sikerült azonosítani az egykori északi ajtó elfalazott felületét (3- kép). Észrevételeink alapján a toronyaljat eredetileg együtt építik egy ma már nem álló hajóval, két nyugati, többlépcsős támpillérrel, északi és déli bejárattal, az északi bejáratot a második meszelésréteg előtt befalazzák, a nyugati támpillérek közötti részt, feltehetőleg nyitott szoborfülkeként a barokk korban alakítják ki, mai formáját az 1930-as munkálatokkor kaphatta. Második szint A belül vakolatlan kőfelületen több nyílás is megfigyelhető volt. A déli falon egy elnyújtott álló téglalap ablaknyílás található, melynek külső felületén az eredeti vakolat megsemmisült. A nyugati falon egy hasonló helyzetben levő ablak nyílik a nyugati, támpillérek közötti toldás padlásterére. Az északi oldal keleti felében egy egyenes záródású, belül szemöldökfás ajtónyílás található, küszöbszintje alatt a két oldalhoz közel, kifele egy-egy gerendacsonkkal (6. kép). Valószínűleg a torony felsőbb szintjeinek egykori külső lépcsős bejárata lehetett. A keleti oldal északi felében található a mostani padlásfeljáró, ahova az orgonakarzatról lefele vezet pár lépcsőfok. Mivel a nyílás a mostani hajó hosszanti tengelyében van, s így a torony keleti falának északi szélén, feltételezésünk szerint utólagos, legkésőbb a barokk hajó építésekor megszüntetik a külső, északi toronyfeljáratot, és helyette kialakítják a mostanit. Az eredeti nyugati támpillérek az ezen a szinten található ablakok magasságának közepéig érnek fel. Az eredeti támpillérek fölött a sarkakon elnagyolt, a friss vakolatba belekarcolt, majd színezett mezejű sarokkváder imitációkkal volt díszítve az ötödik szint tetejéig. A második szinten az eredeti színek nem maradtak meg. A mezők több-kevesebb pontossággal 35 cm magasak, egyik oldalon nagyjából 100 cm, míg a másik oldalon nagyjából 50 cm szélesek, váltakozva. Harmadik szint A belül vakolatlan kőfelületen két nyílás volt megfigyelhető. A déli falon egy elnyújtott álló téglalap ablaknyílás található, körülötte az eredeti vakolaton vörös, vastag sávozású kifestés töredékes nyomai (7. kép), talán levél-indadíszek (?), az ablak fölött egy függőleges szárból két oldalra induló levelek vélhetőek. A nyugati falon egy hasonló helyzetben levő KOSA BÉLA, CZIMBALMOS ATTILA, DEMJÉNANDREA 4 A toronyalj felmenő falának és a boltozatvállnak enyhén mészrögösebb a falazó habarcsa, mint a boltozat felsőbb szerkezetének. 5 Lásd Demjén Andrea erre vonatkozó észrevételeit a régészeti jelentésben. 326
