Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
SALLÓ SZILÁRD János László Fazakas Mátyás Kis Barna Bálint Ferenc Kovács Elemér Antal József Kuti Ferenc Mészáros Dénes Antal Domokos Péter Sándor Antal Imre Ambrus Sándor Gergely Irén \ Imre 1 juhtartó gazda periodikus munkában résztvevő vásárló juhtartó gazda és periodikus munkában résztvevő juhtartó gazda és vásárló 20. ábra. Váncsa Imre szomszédai (gazdasági-üzleti kapcsolatok) Tél idején a bács tulajdonában levő 200 juhról is gondoskosni kell, takarmánnyal kell ellátni azokat, az ólat (szájvánt) időnként ki kell tisztítani. Ezt a munkát Váncsa Imre sógorai, Fazakas Csaba és Fazakas Ferenc fejőpásztorok végzik. Szintén a juhtartás része a már év elejétől kezdődő juhfiaztatás, ezt a bács a két fejőpásztorral és az eszterungahajtóval együtt hajtja végre. Január 15. és április 24. között kerül sor a juhnyírásra, amelyet szintén négyen végeznek. Mohay Tamás illúzióként nevez meg minden olyan kísérletet, amely egy-egy személy vagy család társadalmi kapcsolatrendszerét mindenre kiterjedően, extenzív és intenzív módon, kimerítően szándékozik feltárni.35 Váncsa Imre kapcsolathálója esetében is azt látom, hogy annak ellenére, hogy hosszas beszélgetések során felvázolta kapcsolatait, még mindig maradtak olyan hiányosságok, amelyeket talán nem is lehet teljes mértékben feltárni, gondolok itt azokra az egyénekre, akik egyszerű ismerősei, nem áll velük sem rokoni, sem baráti, sem pedig gazdasági kapcsolatban, így ezek a személyek teljes mértékben a felsorolt viszonyokon kívül helyezkednek el. Kürtösi Zsófia a hálóhatárokat két megközelítés szerint különíti el. A realista megközelítés alapján36 csak azok a személyek tagjai egy kapcsolathálónak, akiket a háló szereplői is annak tartanak, ezzel szemben a nominalista megközelítés37 azt mondja ki, hogy a háló határait elméleti alapon kell meghúzni, ez esetben a háló tagjai nem érzik szükségszerűen egy közösségbe tartozónak magukat, mégis fennáll közöttük valamilyen féle kapcsolat.38 A Roth Endre-féle interperszonális kapcsolatok változatait39 szem előtt tartva az általam vizsgált személy kapcsolathálójában is kimutathatók a kapcsolatok közötti eltérések. Hogyha a közvetlen-közvetett ellentétpárban gondolkodunk, az előbbihez sorolhatjuk a bács családtagjait, akik nap mint nap a közelében vannak, segítik őt a munkában, de jelenlétükkel érzelmileg is megerősítik őt, hiszen egy biztos családi háttér bizonyítottan pozitív hatással van az egyén mindennapi tevékenységére. Közvetlen viszony a bácsot nem csupán családtagjaival, hanem a vér- és műrokonaival köti össze, de ebbe a kategóriába sorolhatók a bács barátai, szomszédai, sok esetben a juhosgazdák és a tőle sajtot, bárányt vásárló személyek is, amennyiben azok közelebbi ismerősei. Közvetett kapcsolatai a falu azon tagjai közül kerül35 MOHAY 1992, 237. 36 LAUMANNETAL. 1989. 37 WASSERMANN, FAUST 1994. 38 KÜRTÖSI 2002, 664. 39 ROTH 2004. 290
