Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
nek ki, akikhez csupán érdekviszony fűzi, de ide sorolhatóak azok a falubeliek is, akik sem rokoni, sem baráti, sem üzleti, sem gazdasági viszonyban nem állnak a báccsal. Ezeknek a személyeknek a körét talán a legnehezebb feltárni. Roth Endre megállapítja, hogy voltaképpen a társadalom minden tagjával a nagy egység tagjaként közvetett kapcsolatban állunk. A személyes és személytelen interperszonális kapcsolatokra nagyrészt rá lehet vetíteni a közvetlen és közvetett kapcsolatokat. Akikkel közvetlen kapcsolatban áll Váncsa Imre, azokhoz ugyanakkor személyes szálak is fűzik. Ebben az esetben első helyen azok a személyek állnak, akikkel egy háztartásban él: felesége, két leánya és édesanyja, tehát szűk családi köre. A személyes kapcsolatok stabilak és hosszabb ideig fennállnak, ezekben a kapcsolatokban a résztvevő személy nem cserélhető ki, nem helyettesíthető egy másik személlyel anélkül, hogy a kapcsolat mássá ne alakulna.40 41 42 A személytelen kapcsolatai a közvetett viszonyokhoz köthetők. Ezeknek a viszonyoknak egyik ismertetőjegye lehet az, hogy az illető személynek a bács még csak a nevét sem tudja, ezek a személyek leginkább a fiatalabb korosztályból valók (pl. gyermekek), ugyanis a falu közösségében aktív szerepet vállaló egyénként saját kortársaival, illetve a falu idősebb generációjával is közvetlenebb viszonyban van. Nem lehet túlságosan merev kategóriákba helyezni az ő kapcsolatait, ugyanis vannak bizonyos átmenetek is az erőteljesen személyes és teljesen személytelen viszonyai között. Az informális és formális kapcsolatok gyakran egymással összefonódva jönnek létre. Az informálisokkal szemben a formális viszonyokat valamilyenfajta törvény, szabályzat irányítja, ennek tulajdoníthatóan a formális kapcsolatok egyfajta személytelenséget is feltételeznek.^2 Váncsa Imre kapcsolatainak nagyrésze az informális kategóriába sorolható, itt említhetők a falubeli juhtartó gazdákkal való kapcsolatai, de a vásárlók köre is, hiszen ezeket a kapcsolatokat nem egy felülről irányított szabályrendszer alakítja. A juhtartás szabályait a hagyomány, az együttélés alakította évtizedeken át, amelyben a juhtartó gazdáknak is legalább akkora szerep jutott, mint a pásztoroknak. Többnyire közös megegyezés szabályozta a tavasztól őszig tartó juhlegeltetést is. Az informális viszonyok dominanciája mellett természetesen előfordulnak formális viszonyok is, ezek elsősorban olyan intézményekkel való kapcsolattartásban mutathatók ki, mint a községháza, közbirtokosság, egyház, rendőrség, erdészet és az iskola. Az ezekben az intézményekben dolgozó ismerősei száma csekély. Az iskola tanárai, tanítói közül négy vele közvetlenebb viszonyban álló személyt nevez meg, közülük egy tanárnő vásárlási céllal szokott hozzá fordulni. Váncsa Imre fontosnak tartja két leányának taníttatását, nem szeretné azt, hogy leányai felnőttként juhászattal foglalkozzanak. A juhászat megélhetést biztosít a család számára, de ugyanakkor az iskolában a kortársak részben lenézik gyermekeit amiatt, hogy ők egy pásztorcsalád tagjai. Ez is azt erősíti meg, hogy a székely falu társadalmában a pásztorok nem az előkelő, sokkal inkább a szegényebb, nehezebbb körülmények között élő, sokszor lenézett rétegét alkották. Az iskola mellett a közbirtokosság képviselőivel tart fenn kapcsolatot. A közbirtokosság vezetőihez egyrészt legelő ügyben szokott fordulni, másrészt a legelőtisztítást, facsemete ültetést és facsemete ápolást is a közbirtokosság fennhatósága alatt végzi. További két intézmény, amelyekkel van némi kapcsolata a rendőrség és az egyház. A faluban szolgálatot teljesítő két rendőrt név szerint is ismeri, mindketten bárányt vásárolnak tőle. Az egyház képviseletében álló pappal csupán az évi házszentelésre korlátozódik kapcsolata. __________EGY CSÍKMADARASIBÁCS GAZDASÁGI KAPCSOLATHÁLÓJÁNAK... 40 ROTH 2004, 169. 41 ROTH 2004, 169. 42 ROTH 2004, 171. 291
