Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
SALLÓ SZILÁRD hálók változásainak dinamikája.22 A gyenge kapcsolatok vagy más néven ismerősök, az egyének külső világba vezető hidjai, mivel térben különböző módon mozognak, az információs forrásokat is egymástól eltérően használják.23 Mark Granovetter, a gyenge kötések erejéről írva, azoknak az egyén mobilitási lehetőségeiben megnyilvánuló különleges szerepét hangsúlyozza. Gyenge kötések nélkül a társadalmi rendszerek széttöredezettekké válnak, az ilyen típusú kötések általában hatékonyabbak a magas státusok elérésére, ugyanakkor az erős kötésekkel szemben nagyobb valószínűséggel válnak hidakká, ez azonban csak a magasabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok esetében érvényes, ugyanis ilyen tekintetben az alacsonyabb fokon lévő csoportok gyenge kötései nem jelentenek híd szerepet, azok csupán barátaiknak, rokonaiknak az ismerőseit foglalják magukba.24 ■ Váncsa Imre gazdasági kapcsolathálója Váncsa Imre falubeliekkel való kapcsolatainak egyrésze a juhtartásból ered, több mint ötven juhtartó gazda áll vele közvetlen kapcsolatban, másrészt a falunak azok a lakosai, akik nem tartanak juhot szintén igénybe veszik szolgáltatásait sajt, túró, illetve bárányvásárlás formájában. A vásárlók köre többszörösen meghaladja a juhtartó gazdák számát, de akárcsak a juhosgazdák esetében, itt is a gyenge kötések, vagyis az ismerősi viszony a meghatározó bács és kliense között. A bács hét éve ad el sajtot és bárányt a falubelieknek. Váncsa Imre gazdasági kapcsolathálójának feltérképezése során arra törekedtem, hogy minél átláthatóbbá tegyem ezt a kapcsolatrendszert. Olyan szempontok vezéreltek, mint a bácshoz forduló gazdák térbeli elhelyezkedése (lakhely), az életkor, valamint az anyagi juttatás kérdése. A sajtot, túrót, illetve bárányt vásárlók köre térbelileg átszövi a teljes falu képét, ugyanis 12 falurészből 122 személy látogat el vásárlási céllal a bácshoz. A 122 személyből 8 személy nem pénzzel fizet, hanem szalonnát, mézet vagy tojást ad a sajtért cserébe. A szalonnával cserélők egy kilogramm szalonnát adnak egy kilogramm sajtért. A csere oka nem a pénzhiány, hanem a terménytöbblet. A vásárlás-eladás folyamata nem mindig egyirányú, ugyanis gyakran előfordul az is, hogy nem a vásárló keresi fel otthonában a bácsot, hanem a bács vagy annak felesége szállítja házhoz az igényelt terményt. A vásárlók száma egy-egy falurész területi nagyságához arányosan viszonyul, tehát a területileg kisebb falurészekből kevesebben, míg a nagyobb falurészekből többen vásárolnak. Az igények falurészenként különböznek, azonban az a tendencia érvényesül, hogy a vásárlók általában több sajtot igényelnek, mint bárányt, de van példa olyan falurészre is, ahol a sajtot és bárányt együttesen vásárlók száma meghaladja a különálló sajtot, illetve 22 LETENYEI 2005, 196. 23 BARABÁSI 2008, 50. 24 GRANOVETTER 1995, 372-378. 6%__-♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦$:____ 12% _ — Felszeg # Egervára 3« Felső köves utca » Alsó köves utca »»Csempe utca 12% x' Állomás útja :: Főút :: Hídvég utcája 2í Horvátok utcája = Sándorok utcája * Falu mejjéke ■ Papsára 1. ábra. A Váncsa Imrétől sajtot és bárányt vásárlók falurészenkénti megoszlása 280
