Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
Alfred Reginald Radcliffe-Brown a társadalmi hálózatelemzést a társadalom-antropológiában uralkodó strukturalista-funkcionalista megközelítés finomítására, valamint a morfológiai háttérismeretek árnyaltabbá tételére ajánlotta.10 A korábbi strukturalista-funkcionalista megközelítés a közösség kultúrájának, valamint hit- és eszmerendszerének a csoporttagok viselkedésére gyakorolt hatását helyezte előtérbe. Ez a módszer azt mutatta, hogy az egyének viselkedését a közösség kötelező érvényű normái határozzák meg. Ezzel szemben az első hálózatelemzések rámutattak arra, hogy a ténylegesen létező kapcsolatok a formális határoknak nem mindig engedelmeskednek.11 A neíí^or/fe-megközelítések többszintű elemzésre adnak lehetőséget, általuk - az egyéni tulajdonságok kiemelésén túl - a mikromilliők és makrostrukturális alakzatok környezeti ismérvei is vizsgálhatóvá válnak, egyfajta átjárást biztosítva a mikroszinttől a makroszint fele.12 Tardos Róbert a hálózatelemzési megközelítést előtérbe helyezi a funkcionalizmussal, konfliktuselmélettel és szimbolikus interakcionizmussal szemben, kiemelve a hálózatelemzésben rejlő rugalmasságot. Véleménye szerint a funkcionalizmus merev intézményi és csoportszemléletéhez képest a hálózatelemzés a látens szerveződésekre is fokozott figyelmet fordít.13 A kapcsolatháló-elemzés alapvetően abban különbözik más elemző eljárásoktól, hogy új típusú adatokat gyűjt, új elemzési kérdéseket fogalmaz meg és új elemzési módszereket használ.14 15Az új típusú adatok alatt a relációs ismérvet értik, amely fogalmat a 20. század hatvanas éveiben vezettek be megkülönböztetésként az analitikus és kontextuális ismérvektől. Az új elemzési kérdések a kapcsolatokra vonatkoznak, amelyek két szinten vizsgálhatók, elemezhetünk egész kapcsolathálót vagy egy-egy konkrét szereplő egyéni hálóját. Az elemzési módszerek a mátrix- és gráfelméletben, valamint az új számítógépes algoritmusokban keresendők, ezeknek előzményei voltak a diád- és triád elméletek, illetve a szociometria.13 A gráfelmélet azért bizonyult hasznosnak a kapcsolathálók elemzésében, mert megfelelő szókészlettel rendelkezik a kapcsolatháló-alakzatok leírására, s ugyanakkor matematikai alapot biztosít a strukturális jellemzők mérhetőségéhez.16 A kapcsolati adatok szociomátrixok- kal történő megjelenítése esetén a mátrix elemei azt jelölik, hogy a háló tagjai közül kik állnak közvetlen kapcsolatban egymással.17 18 A network-eXemzések. közvetlen előzményének a morenói szociológiai iskola tekinthető, ugyanis ezen típusú elemzések számos mutatóját, grafikus ábrázolását, a szociometria kutatói honosították meg és fejlesztették tovább.111 Másrészt a kapcsolathálózati megközelítést a kommunikációkutatás felől is jelentős hatások érték.19 Magyar vonatkozásban a szociometriái módszert alkalmazva Mérei Ferenc tekinthető a kapcsolatháló kutatás egyik megalapozójának.20 Mérei Ferenc az intézményi egységek mögött szerveződő társas alakzatok hálózatként való értelmezése felé tett lépéseket, mindezt a strukturális csoportsajátosságok mérésének kidolgozásával és centralizálásával valósította meg.21 A kapcsolatháló elemzésen belül elméleti és módszertani szempontból is jelentős az erős és gyenge kötések kérdése, a kis világok problematikája, a strukturális hasonlóság vagy a __________EGY CSÍKMADARASIBÁCS GAZDASÁGI KAPCSOLATHÁLÓJÁNAK... 10 SZÁNTÓ, TÓTH 1993, 31. 11 SZÁNTÓ, TÓTH 1993, 32. 12 ANGELUSZ, TARDOS 1991. 13 TARDOS 1995, 77. 14 LETENYEI 2005,191. 15 LETENYEI 2005,192-193. 16 KÜRTÖSI 2002, 667. 17 KÜRTÖSI 2002, 668. 18 ANGELUSZ, TARDOS 1991. 19 TARDOS 1995, 73. 20 HAIN 2005, 517. 21 HAIN 2005, 520. 279
