Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... munikál a szellemekkel. A kalugerek messzebbről érkeztek, és tevékenységük az elképzelések szerint azért hatásos és eredményes, mert önmegtartóztató, remeteszerű - kevéssé mindennapi -, kevéssé emberi életet élnek. Ezek a tulajdonságok felhatalmazzák őket a szenteknek járó tiszteletre.1^9 A kaluger az archaikus ambivalenciában (áldó és átkozó román pap) a sors kezelője, mivel egyszerre tartja kezében a jó és a rossz alternatíváit.139 140 A jósasszony szociális szerepkört vállal fel, és amennyiben mégsem vállalja, a közösség előzetes tudása alapján felruházza a szerepkörrel.141 A hadikfalvi gyógyítóasszony a tudását áthagyo- mányozás útján, az idősebb generációtól szerezte, de a konkrét, imával való gyógyítás ebben az esetben is isteni eredetű adottságot rejt.142 143 Az Ősi-i javas ember és a homoródalmási jósnő közösen imádkoznak a betegeikkel, és nem kérnek fizetséget a gyógyításért. A csíksomlyói remete hasonlóképpen a betegeiért és a betegeivel együtt imádkozik. A specialisták felkeresése során a zarándoklat és a megtett út időnként feledteti a problémát, a betegség időközben megszűnhet, és ezután a specialisták javára íródik a gyógyítás.144 A specialisták felkeresése és a velük való találkozás eleve feltételezik a lelki megnyugvást, a fájdalomból mindenképp elvesz, ha súlyosabb betegségeket nem is gyógyít. Nem gyógyít meg, de megnyugtat és ez a környezetével szemben rendkívüli tulajdonság birtokosát tételezi. A tudás átadása nem egyszerű feladat, hiszen az Ősi-i javas ember fia erejében már nem hisznek. A remete esetében az átadás helyhez kötött. Az ő esetében nem kötik feltétlenül személyhez az imával történő gyógyítást, inkább a hely szakralitása ruházza fel a gyógyítás képességével.144 Ezek a specialisták az egyes közösségek szociális gócpontjait képezik. Funkcióik összemosódnak, például a remetétől ugyanazt kérik, mint a mágikus szakembertől, a belé vetett hit által, tehát azt a kényszert hárítják rá a gyógyulást kérők. Nem válik el élesen az, hogy amikor a remetét megkeresik, hozzá imádkoznak, vagy vele együtt Istenhez fohászkodnak. Az erők felfokozottsága révén nem feltétlenül a gyógyító emberben rejlő erő fejti ki hatását, hanem a mágia a közösségben, az egyféle gondolkodású emberek és a csoport határozott akarata határozza meg a kívánt hatást. Az erők fokozása úgy lehetséges, ha egészen kis területre sűrűsödik össze, egyetlen kegyhelyről, szentkútról, szenttárgyról, vagy személyről verődik vissza. A hatás tükrözés a népi közösség szellemének visszatükrözése. Az Ősi-i javas ember csakúgy, mint a remete olyan környezetben fejti ki tevékenységét, ahol a környéken 20-30 km-es körzetben Mária-látomások, búcsúk és a paraszti vallásosság megnyilvánulásának más elemei is közrejátszanak. Esetünkben a csíksomlyói búcsú is hasonlóan hozzájárul a remete speciális képességeinek felerősítéséhez és gyakorlásához. Az egyház és a remete Erdő Péter A megszentelt élet formái az egyházjogban c. tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy napjainkban a szerzetesi és az ahhoz hasonló életforma ismét sokrétű változatosságban jelentkezik, és ezért célszerű vizsgálni, mivel a II. világháború óta eltelt időben maga a szerzetesi és azzal rokon élet jelentős változáson ment keresztül.145 Gyakran előfordul, hogy az énkép és a közösség véleménye két gyökeresen eltérő jellemet rekonstruál. Szőcs Levente gyergyói népi önéletrajzokat vizsgálva, hasonló szituációban lévő adatközlőre bukkant. „Senkinek jó véleménye nem vót róla. Igaz, hogy hát vót egy idő, amikor azt is figyelembe vették, hogy hát egy, tudja Isten, az ilyen rendbéli apácáktól s papnö139 GAGYI 2008, 382. 140 GAGYI 2008, 383. 141 GAGYI 2001, 355. 142 GRYNAEUS 1991. 143 VAJKAI 1935 354. 144 VAJKAI 1935, 358. 145 ERDŐ 2006, 295. 257
