Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... Magyar remeteség A vizsgálódást a magyar nyelvterületen működő remeték tárgyalásával folytatom, Bálint Sándor és Barna Gábor kutatásai alapján. A reformációt követően újjáépült a katolikus szakrális táj, melyeknek a remeték sajátos alakjai voltak a 17-18. században. Szerepük a településektől távol eső kápolnák gondozásában állott, és emellett részt vállaltak a korabeli búcsújárás szervezésében, devocionáliák árusításában is.61 Magyarországon a pálos rend remetéi előtt a leghíresebb remeték Szent András és Benedek zobori remeték, akik a nyitrai egyházmegye védőszentjei is egyúttal.62 Érdekes megjegyezni, hogy a csíksomlyói remete a Somlyón élő elődjéről úgy emlékezett meg, mint a közösség védelmezőjéről. A hegy őrzésének és a közösségért való imádkozásnak a gesztusa Kedves Bélára is áthagyományozódott. K. B.: [...] és a remete életet idézte, itt a 13■ állomásnál, hogy a remete itt fent lakik a hegyekben, imádkozik, aztán nem adtak ételt sem neki, aztán egyszer csak meghalt a remete, s a faluban nagy katasztrófa tört ki, s akkor ismerték fel, hogy ott az az ember a hegyekben imádkozott, s a fó Isten oltalmazta a bajoktól. Ez legenda, de azért van benne igaz. Akkor kezdték értékelni, amíg ott élt, addig Isten oltalmazta őköt. A magyar egyháztörténeti irodalom kevésbé foglalkozik a remeteség intézményével. A remeteség sosem jelentette az egyháztól való függetlenséget, a világtól való elvonuló élethez felsőbb egyházhatósági engedély is szükséges volt. A remeteségen a világtól való elzárkózás egyik fokozatát értjük. A 17 -18. században a remeték remetekongregációkba szerveződtek, ennek szabályzatát a megyés püspökök állították össze. 1770-ben Mária Terézia összeíratta a remetéket nyolc egyházmegyében, de ekkor Erdélyből még nincs adat.63 64 XIII. Benedek pápa a Paterna sedis Providentia kezdetű bullával (1724-1730) szabályozta a remeték tevékenységét, és a ferences harmadrendbe való belépésüket.6,1 A 18. század végén a felvilágosult, racionalista életszemlélet nem tolerálta az aszketikus életformát, haszontalannak és felszámolandónak ítélte. II. Józsefnek a remeteség felszámolására irányuló intézkedései következtében 1782. március 26-án hat remete cserélte le remeteruháját világi öltözékkel. A 19. században jelentek meg újra, és a 20. században is gyakoriak voltak a remeték. A plébániák, egyházmegyei hatóságok szívesen bízták rájuk egy-egy településtől távoli kegyhely gondozását. Ellátásukról saját maguk gondoskodtak, földműveléssel foglalkoztak, és a falvak népeinek önkéntes pénz és ételadományaiból éltek.65 Orbán Balázs lejegyzi, hogy a közelmúltig voltak Csíksomlyón remeték, a Kissomlyó és Nagysomlyó közti nyeregben, celláik nyoma akkor még látszott, „ Vízi Marci az utolsó remete akkor, aki erdőt irtott, földet is művelt, veres szőlőt, egrest és káposztát termelt. Halálakor fejszéjét, kertészeszközeit, munkás magányának e kedves időtöltő társait, magával temettette el. ”66 Remetevölgy is található a közelben, ami ennek a hagyománynak a régiségére utal. Korábban is folyamatosan tartózkodott valaki a Somlyó-hegyen, feladata a Salvator-kápolna és környéke őrzése volt. A remetelakot 1941-ben építette újjá Jakab Imre remete. Ő gondozta az egész hegyet, a hegyoldalban elhelyezett kereszteket, a hegy tetején a gyümölcsöst, valamint bejárt a közeli falvakba is segíteni. A háborút követően Mátraverebélybe költözött, Isten élő emberének nevezték. Kedves Béla Jakab Imrétől - mint a közvetlenül előtte élő remete - tanulhatott a legtöbbet. A példaképről fotóantropológiai módszerrel kérdeztem Kedves Bélát. 61 BARNA 2001, 76-77. 62 BÁLINT, BARNA 1994, 239. 63 BÁLINT, BARNA 1994, 239 vö. BARNA 2001, 207. 64 BARNA 2001, 207. 65 BÁLINT, BARNA 1994,240. 66 ORBÁN 1868, 22. 241
