Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... Kedves Béla remetesége kapcsán Assisi Szent Ferenc alakját emelném ki ebből az időszakból, tekintve, hogy remeteségét megelőzően ő is harmadrendi ferences szerzetesként élt közel egy évig. Ferenc az életében bekövetkezett pálfordulást az Isten kegyelmi ajándékának tekintette, aszkézisét pedig az Isten által reá kirótt vezeklésként értelmezte.47 A szegénység eszménye a középkori vallásosság jól ismert eleme. A szegénység vallási indítékokkal magyarázható, tudatos vállalása személyes fejlődés eredménye volt: Ferenc szegény akart lenni, saját elhatározásából mondott le anyagi javairól.48 Prédikációiban nem használta fel korábban szerzett műveltségét és tudását, a mélyenszántó gondolatmenetek és a hatáskeltés eszközei nem jellemzőek egyszerű, önmagukat sokszor ismétlő felszólalásaira.49 50 Bár a középkori kultúrában benne rejlik a megújulás gondolata is, Assisi mégis arra törekszik, hogy ismétlések köntösébe bújtassa mondanivalóját. Nehéz észrevenni, hogy mikor mond valami újat a középkori ember, mert azon van, hogy meggyőzzön bennünket: ő egyszerűen csak megismétel valami korábban már elmondottat.'*0 Ferenc nagy népszerűségnek örvendett, de ő egyre inkább visszahúzódott, és kereste a magányt. Az önsanyargatás és minden kényelem esküdt ellensége volt, testét „szamár testvérnek” nevezte, tőle különálló létezőként értelmezte. A nőkre utálattal tekintett, a testi kapcsolatot remeteségével összeegyeztethetetlennek tartotta.51 Mint középkori keresztény, Ferenc a természetet Isten képmásának tekintette. Szerette az állatokat és növényekéi, mert a mennyei Atya teremtményei voltak, és vallásos gondolatmenetet ébresztettek benne. A Szent a természetben mindenütt istene nyomait kereste.52 53 A modern szemlélettől eltekintve, miszerint a természet cél, és nem út, Ferenc és a csíksomlyói remete is, mint Jézus az Evangéliumokban, minden élőlényben Isten hatalmának jelképét látta. Prédikált a virágos mezőnek, a szőlőt, az erdőt, a völgyeket, a levegőt, az eget is tiszta szívből felszólította, hogy szeressék és örömmel kövessék Istent, és minden teremtmény legbelsőbb lényegére igyekezett rátapintani.5 5 K. B.: Én Remete Szent Antalt választottam. Nagyon tetszett nekem az életformája. Ez az életforma olyan, hogy sokszor nem kell olvasni, nem kell nagy dolgokot végbe vinni, csak egy kicsit le kell ülni, s este is ki kell menni a természetbe, vag}> nappal is, amikor van idő, és lehetőség, mertaJó Isten - jó ezek isfontosak - általában a természet által üzen, csak ezt, ha befogadná valaki, az nagyon szép lenne. Mindent megüzen, még a kicsi virágokkal is, hangyákkal, napsütés, eső. A fenti idézet a csíksomlyói remetével készített interjúból két okból is tanulságos. Egyrészt tükrözi azt a választott életszemléletet, amelynek gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, másrészt ezt a kijelentést Kedves Béla Szent Antal, és nem Szent Ferenc kapcsán tette. A remetekép kialakulásának szempontjából ez egy jelentős mozzanat, hiszen a példakép, a névadó és a követendő eszmeiség nem ugyanahhoz a szenthez köthető. Ferenc, akinek a nézeteit részben a csíksomlyói remete is követte, felülkerekedett a középkori természeti folyamatokkal szemben tanúsított félszeg bátortalanságán, ő csak Isten jelenlétével teli természetet ismert.54 Ferenc a reneszánsz életérzés előfutára. Örömét lelte a természetben, az egész teremtett világban és ez az ő sajátos vallásosságából fakad, amely az ember és állat közötti különbséget nem elvi, hanem csak fokozatbeli különbségnek látta. Úgy szeretett mindent, mint a testvérét, bizalmas kapcsolatokat épített ki állattal, növénnyel egyaránt. Felelősséget érzett a teremtés iránt, ezt a törődést egyik kortárs életrajzírója, Walter Nigg 47 NIGG 2003, 18-19. 48 NIGG 2003, 36-37. 49 NIGG 2003, 57. 50 ECO 2007, 12. 51 NIGG 2003, 83-84. 52 NIGG 2003, 90. 53 NIGG 2003, 91-92. 54 NIGG 2003, 96. 239
