Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Gál Tünde: A kolozsvár–hóstáti szüreti bál
A KOLOZSVÁR-HÓSTÁTI SZÜRETI BÁL Gál Tünde A hóstáti közösség magukat a polgári mesterségek mintájára „földésznek” nevező tagjai jellegzetes zöldségtermesztési és mezőgazdasági kultúrát, valamint szellemi életüknek keretet adó saját intézményrendszert alakítottak ki és működtetnek. A hóstáti kultúrotthon jelentős szerepet játszik a közösség életében, formálásában, a fiatalok számára teret biztosít az együttléti alkalmaknak. Az 1996-ban visszakapott Józsa Béla hóstáti kultúrotthonban különböző rendezvényeket szerveznek a fiatalok számára, itt tartják meg minden évben a hagyományos szüreti bált. A művelődési ház megléte, az újraindult Virágos ifjúsági táncszervezet a fiatalokat összetartja. A hóstáti közösség számára ez egy továbbélő szokás, mivel generációkon át hagyományo- zódott, az idősebbek átadták tudásukat a fiataloknak, akik már kiskoruk óta aktív résztvevői az eseménynek. Az ipari fejlődés és a szállításban bekövetkezett változások gyökeresen befolyásolták a hagyományosan megtartott szüreti bált, bizonyos elemek megváltoztak. A szokásesemények elemzésekor a kommunikációs aktusok összetevőire, az objektum, a szubjektum és a kód fogalmára is figyelmet kell fordítani.1 Dolgozatunkban a következő szempontrendszert követjük, mely által részletes képet szeretnénk nyújtani a szokás összetevőiről és az idők során alakult változásokról: térhasználat; időhasználat; személyek, szerepek, szereplők; a szokás szövegei; a szokás akusztikus kódjai; a szokás vizuális kódjai; a szokás tárgyi kódjai; táplálkozás; növényi jelképek; az állatok helye és szerepe; a kinezikus kódok. Az egyre növekvő „belvárosban” rendeletek szabályozták az állattartást és az állatokkal való közlekedést, bizonyos körzetekben betiltották ezeket. így megkezdődött a zárt utcaközösségekben élő hóstáti családok területi szóródása. A Hídelvéről a Kerekdomb, Nádas tere, Szőlő-Csillag és Szentgyörgy-hegy felé. A Külmagyar utcai hóstátokból a Bulgária telepen és Cukorgyár utca környékén át, a Kölesföld irányába.2 A Külközép utcából a Pata utca, Békás, Szopori út, valamint a Tóköz irányába. A területi szóródás miatt a kerületek külön tartották a szüreti bált, mivel nem volt egyetlen közös termük. A szüreti bál felvonuló jellegű szokás, általában lovasszekerekkel vonultak fel az utcán. A szekeren ült a Bíró, a Bíróné és a kiscsőszök. Őket követték a többiek, de ma már ez nem lehetséges, mivel megtiltották az utcákon a lovasszekerekkel való közlekedést. Az urbanizáció tömbházépítési programja miatt nehezen tudták megszervezni a bálokat, 1996 óta a kerekdombi Józsa Béla kultúrotthonban tartják a szüreti mulatságot. A bál napján készülnek a fényképek, régen egy gazda udvarán, ma már ott, ahol van lehetőség - mert tömbházban ezt nem lehet megvalósítani. A szép udvar fontos, mert csak ilyen helyen lehet szép páros és csoportképet készíteni. A szüreti bál időpontját a gazdasági munkálatokhoz igazítva választották. Szeptember utolsó szombatján rendezték meg, amikor az aratás már befejeződött, de a betakarítás még nem kezdődött el. Tudván azt, hogy a hóstáti gazdáknak január 1-jétől december 31-ig mindig van munkájuk, így a szüreti mulatságot nem lehet későbbre halasztani. 1 NIEDERMÜLLER 1981, 181. 2 PILLICH 1980, 57. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 225-230. 225
