Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Farkas Irén: Adatok a csíki népi kovácsmesterséghez
ADATOK A CSÍKI NÉPI KOVÁCSMESTERSÉGHEZ A másik szerződés későbbi időből származik: „A.D. 1723 die 24 október,... Kozmáson a Plébános házánál jőnek mi élőnkbe két részről való személyek, úgymint egyrészről T.N. Lukács Mihály Apostolipronotarius és kozmásiplébános uram, más részről Balogh Miklós nevű idegen ember vas míves és hegedűs cigány... Mind az említett Miklósnak itt Csíkban pártfogó földesura nincsen ...folyamodók említett Lukács Mihály úrhoz, hogy míg e földön más örökös ura nem találtatik, addig őkegyelme vallaná és tartaná földes urának. Adá és köté magát zsellérül, hogy a mi mesterséget tud, azzal ő kegyelmét szolgálja. Úgy említett Lukács Mihály uram is, senkitől igasságokba megháboríttani nem engedi, mint jámbor cselédit oltalmazza. ” Az 1785-86-os urbáriumban,21’ Csíkcsatószegné 1 ovassuk: „A Tiszt. Kovács Tamás úr jobbágyai Kovács mies Mester emberek lévén, Mesterségekkel kézi munkájukkal... szoktak szolgálni. ” A 19. században több kovácsmestert írnak fel, majd minden nagyobb faluban működik kovács. Az 1820-as összeírásban25 26 kovácsmester van Csíkszenttamáson, Csíkszépvizen, Csíkborzsován kettő, Csíkpálfalván, Várdotfalván, Csíkvacsárcsiban kettő, Csíktaplocán három, Csíkszentléleken egy, Csíkzsögödön szintén három, Mindszenten kettő, Csíkszentkirályon hat, Csíkcsatószegen kettő, Menaságújfaluban négy, Csíkkozmáson szintén négy mester dolgozik. Máshol közvetett úton szerzünk tudomást a kovácsok jelenlétéről, ugyanis „szenet égetnek a kovácsoknak” Csíkdánfalván; Kovácsok dolgoznak Csík- csicsóban, Csíkjenőfalván. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóremetén kettő, Ditróban kettő, Szárhegyen négy, Gyergyóalfaluban úgyszintén, Tekerőpatakon két mester. Peres levelekből is megtudjuk kovácsmesterek neveit, így Csíkszépvízről 1812-ben említik borzsovai Demeter János kovácsmestert.2" 1827-ben Csíkcsicsóban említést tesznek Török Antal kovácsról, és abból, hogy a faluban kovácsműhely működik tudjuk, hogy a falu a „vinnye” (kovácsműhely) utcáját kövekkel feltöltötte.28 A népi emlékezet és számos adat bizonyítja a mesterség későbbi időkben való fennmaradását, meglétét.29 30 31 Mint már említettük, általánosan a magyarlakta vidékeken, a falusi kovácsmester a hagyományos kézi megmunkálással dolgozik, a középkori technikát nagyobb részt megőrzi. Megmunkáló technikái a vas meleg és hideg megmunkálását is magába foglalják. Mivel mesterségét a gazdálkodás mellett, háziipar keretében végzi, rá nem vonatkoznak a céhek szigorú szabályai, főként olyan vidékeken, ahol nem működnek céhek, így Csíkban is. A vasfeldolgozás első munkafázisát ebben az időben már átveszik a hámorok (vasércbányászat, kohászat), a kovácsolni való nyersvasat vagy kovácsvasat rúd-, sing-, vagy laposvas formájában a mester vásárolja. A szakirodalom szerint minden faluban, helységben volt kovács, akárcsak ma,50 szerszámaikat maguk készítették, melyek alapvető darabjai az idők folyamán nem változtak, azonosak a mai és a közelmúltban használtakkal, sőt szakszókincsük is alapjaiban magyar volt, és az sem változott sokat az idők folyamán. A 18. században már gyakran speciálisabb eszközeit is a hámorokból veszi, ülő, satu, fogó, nagyverő (pöröly vagy nagykalapács) stb. Ez a munkaeszköztár a nagyipari termelés megjelenése után is azonos marad: a kemence, a kovácsfúvó, a szarvasüllő, különféle méretű tüzifogók, tűzpamacs, a nagykalapács vagy verő (öreg), más különböző méretű és rendeltetésű verő, körömpucoló, patkóárkoló, patkólyukasztó és patkósüllyesztő, vágó, szegecselő, ráspoly.^1 Először csak a fából készült munkaeszközök vaséleit, majd az egész tárgyat maga kovácsolja (1-2. kép). 25 MOL, F 51, Az 1785-86-os adóösszeírás, 25009. film, 25. cs. 26 MOL, F 52, Az 1820-as adóösszeírás. 27 CSDH. 28 CSDH. 29 KRISTÓ 1995. 30 SZABÓ 1954, DOMOKOS 2005. 31 SZABÓ 1954, MN. III., KRISTÓ 1995, CSÍSZÉR 1991. 215
