Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
FALVAK, SZEGEK, TÍZESEK Azt mondhatjuk tehát, hogy ezek a települések eredetileg nem tízesek, hanem önálló falvak voltak, és csak aló. század után váltak „tízessé”. Szeretszeg vezet át a második témánkhoz, a szegek kérdéséhez. Noha a fenti adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy egy időben önálló településsé vált, neve alapján világos, hogy eredetileg csak Tusnád egyik szege lehetett.27 28 5. kép. Tusnád a 18. század második felében az I. katonai felmérésen Nem tekinthető merev szabálynak, de a települések fejlődési folyamatai általában a szórványtelepülés-halmazos település irányt követik,29 30 31 ez egyben kronológiai fogódzót is jelent. Ugyanakkor átmeneti formaként értékelik azokat a településeket, amelyeket szeres, szeges jelzővel illetnek, és amelyek fő sajátossága, hogy lakóegységei több bokorba, térben elkülönülten csoportosulnak, de mégis együtt egy közigazgatási egységet, egy falut alkotnak.-™ Az őrségi, göcseji településekről írták: a szegek, ill. szerek tagolt területen jöttek létre, a házat és a szert a szántók vették körül. „Halmaz előtti állapotot képviseltek és az idők folyamán térbelileg is összenőttek közös faluvá, vagy külön falvakká váltak szét. A földrajzi körülmények hasonló alakú településeket a középkorban más helyen is - így Erdélyben is - kialakítottak. Bizonyos hasonlóságot mutattak (...) az erdőfoltos tisztásokból összeálló falvak is. A szeres falvak kontinuitása legtöbbször az eredettől máig nyomon követhető”?1 A települések irtással jöttek létre, kialakulásuk a 12-13. századra tehető, falvak szétrajzásával, szórványok terebélyesedésével, nemzetségi telephellyé formálódásával függ össze. Fontos, hogy ezek a falvak több szerből állnak, ezek néhány teleknyire, vagy 1-2 km távolságra fekszenek egymástól. Folyamatosan mozognak, és a lazább utcavonal nélküliek tekinthetők régebbinek.32 A területen végzett terepbejárások lényeges eredménye, hogy sikerült kimutatni a szegek Árpád-kori létét, eredetét.33 Az sem mellékes, hogy a dunántúli szeres, szeges települések lakói határőrzéssel foglalkozó kisnemesek voltak, kik falvaikat, 27 Itt köszönöm meg Jánosi Csaba e kérdésben nyújtott segítségét. 28 A megítélés ingadozására utal a 17. században adatolt Tusnádszeretszeg megnevezés is. SZABÓ T. 2006, 71-72,(1617). 29 MENDÖL 1963,217-218; SZABÓ 1969,148; BÁRTH 1997,40. Ennek szemléletes példája a nógrádi Nenigh falu, ahol a 13. század végén a házak egymástól „nyíllövésnyire” helyezkedtek el. Vö. Árpád-házi Szent Margit legrégibbi legendája és szentté avatási pere, Budapest, 1999, 244, 248, 250. 30 BÁRTH 1996, 199-201. 31 SZABÓ 1969, 155-156. 32 SZABÓ 1969, 155-156; BÁRTH 1997, 74-76. 33 MÜLLER 1971,81-83, 17
