Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez

BOTÁR ISTVÁN földjeiket irtással szerezték meg.3^ Hasonló földrajzi körülmények között, hasonló társadal­mi-gazdasági folyamatok mehettek végbe a Csíki-medencében is. A fenti területek és a Székelyföld, ezen belül Csík, szoros kapcsolatára többen rámutattak, ma már településtörténeti közhely, hogy a székelység egy része onnan költözött mai lakhe­lyére. Erre nyelvjárási, helynévi nyomok is mutatnak.33 A fentiek alapján azt gondolhatjuk, hogy a csíki Kencseszeg, Szeretszeg, Csatószeg nevében és településformájában is őrzi a dunántúli szeges falvak jellemzőit. Tekintettel arra azonban, hogy a történeti forrásokban Csík csak a 14. században tűnik fel, és ezt követően is csak szórványos adataink vannak aló. század második feléig, a szegek kezdeteit illetően csak közvetett adatokat gyűjthetünk. Az írott adatok alapján biztosra vehetjük, hogy kialakulásuk már jóval aló. század előtt megtörtént, hiszen Csatószeg ekkor már nem „igazi” szeg, hanem már önálló településsé fejlődve, egyedül szerepel.34 35 36 37 A helynév -szeg tagja arra utal, hogy eredetileg egy „anyatelepüléshez” képest másodlagos település- rész. Ez a korábbi település talán a Szentsimon északi oldalán található (Tsz istállók, Homok­bánya) Árpád-korig visszanyúló lelőhellyel lehet azonos. Ugyanakkor figyelembe véve azt a tényt, hogy a templom ma a beszédes Szentegyházasfalva/Szentegyházasfalu nevű részen, „tízesben” található,3 az első település talán itt is kereshető. Csatószeg valamikor az Árpád­kor végén (?!) kialakult, a belterületen ugyanis terepbejárások során 13-14. századi csere­peket is gyűjtöttünk. A templom körül egyelőre nem sikerült lelőhelyet azonosítani. 6. kép. Csíkszentsimon a 18. század második felében az I. katonai felmérésen A ma Szentkirályhoz tartozó, szintén balparti Kencseszeg, eredetileg minden bizonnyal Poklond (utóbb Poklondfalva) szege lehetett. A mindkét településrész határából ismert 34 BÁRTH 1996, 199. 35 BENKŐ 1991,60. 36 SzOkl II, 220, 275. 37 CSOMORTÁNI 2005, 140. 18

Next

/
Thumbnails
Contents