Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
BOTÁR ISTVÁN 4. kép. Csíkszentgyörgy a 18. század második felében az I. katonai felmérésen Kotormány 1567-ben még önállóan szerepel, a későbbiekben a személynév után írt, hovatartozást jelző de Kotormani megfogalmazás, illetve Kottormany Hatarban megjelölés (1609) utal önálló falura és annak saját határára. A falu kezdetei az Árpád-kor derekáig visszanyúlnak, a régészeti terepbejárások és ásatások 12. századtól induló megtelepedés nyomait rögzítették.2^ A falvak egyesülési folyamatában, ahogy az a világi, adó és egyéb összeírásokkor is jól látszik, a plébániahálózat adta a kereteket. A korai faluszám rekonstruálásakor ezért fontos szempont lehet az egyházi viszonyok, a filiális hálózat vizsgálata. Az Árpád-kori főesperessé- gek és a vármegyék kapcsán már többen hangsúlyozták, hogy az egyházi szervezet konzervatívabb a világinál. így, noha a főesperességek a vármegyék területi beosztásait követték, a változó megyék eredeti kiterjedését a főesperességek őrizték meg.2^ Ennek a jelenségnek egy alacsonyabb fokon, a plébániajog és az alárendelt falvak szintjén megfogható nyomát vélem a filiák 17. századi összeírásaiban. A 17-18. századi jezsuita jelentések az első forrásaink, amelyekben a biztosan középkori gyökerű filiális viszonyokat rögzítették.2'’ Ezekben minden olyan település szerepel, melyek korábbi, 16. századi forrásokban is önállóan szerepeltek, illetve néhány további „egység” is, beszédes pagos vagy filiales megjelöléssel, így 1638-ban Hosszúaszó, Boroszló, mint Mindszent filiái, Körösmény, Kotormány, illetve Monyasd esetében, mint Szentgyörgy filiái. Ez utóbbiak középkori önállósága mellett ez már csak egy további érv állításunk bizonyítására. Figyelembe véve, hogy a jelentések pagi, villae, terrae, filiae megjelölése mögött valóban falvakat értettek fel kell vetni annak a lehetőségét, hogy az 1638-ban, 1657-ben, 1668-ban faluként említett Szeretszeg (Kozmás filiája), esetleg Fitód (Szentlélek filiája), egykor nem önálló települések voltak-e. A magam részéről ezt legalábbis lehetségesnek tartom. Annál is inkább, mert a 17. század elejéről több de szeretszegh (Zeretszeg, stb.) jellegű személynevet ismerünk.22 23 24 25 26 A szintén ekkor feltűnő Vasláb, Angyalfalva, Leányfalva stb. vagy elírások, vagy a Bárth János által említett „szóvirág” településrészek, ideiglenes tízesek közé sorolandók (Vasláb rész ma is ismeretes Lázárfalván27). 22 SZABÓ T. 2006, 23. 23 BOTÁR 2011. 24 KRISTÓ 2003, 9325 RALATIONES 251-252, 298-299, 377-378. 26 SZABÓT. 2006, 71. 16
