Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
FALVAK, SZEGEK, TÍZESEK 1641-es oklevélben.15 Sőt, a jelek szerint a Mikó-vár éppen Martonfalva területéből kiszakított területre épült.16 A 17. században azonban már nem mindig volt egyértelmű Zsögöd és Martonfalva viszonya, a Mikó-vár körüli ügyekben említett martonfalvi emberek, az Ábrahám, László és Páncélos család férfitagjai, az l602-es összeírásban Zsögödön voltak összeírva.17 18 Martonfalva kezdetei azonban jóval korábbra, a 14-15. századig visszanyúlnak. Csíkszeredának az egykori Martonfalva területére eső részén, a Csíki Játékszín mögötti parkoló kialakításakor (Körösi Csorna Sándor utca) 2006-ban Darvas Lóránt egy 5,5Í15 méter alap- területű lakóház nyomait tárta fel, melyet a leletek alapján a 14-15. század fordulójára keltezett. Későközépkori, 15-16. századi leletek a Mikó-vár környékén is kerültek elő a különböző földmunkák során, amelyek a 17. század elején épített Mikó-várat megelőző település nyomai. A falucska életét a Mikó-vár 1661-es ostroma pecsételte meg, ekkor lakói közül többeket fogolyként elhurcoltak, Evlia Cselebi beszámolója szerint a várat és a „külvárost” felégették. Ebből adódik, hogy az 1750-ben Szereda város környékéről - ideértve a Mikó-várat is - készített térképen Martonfalva nem jelenik meg, sőt az I. katonai felmérésen is csak halvány nyomok utalnak a házak helyeire. Későbbi adatokból tudjuk, hogy a zsögödi-martonfalvi határ észak felé egészen a Szereda keleti felében álló Somlyó-pataki hídig tartott, ahol érintkezett a taplocai határral. A 19. században Martonfalva, az előzményekről mit sem tudva visszatelepült egykori területére. A középkori falvak és újkori tízesek kapcsolatának vizsgálatához Csíkban az egyik legjobb példa a jelenlegi Csíkszentgyörgy község, Szentgyörgy megyéje. A falu már régóta magára vonta a településtörténeti vizsgálatok figyelmét, ugyanis a halmazosodásnak induló fűzérfalú településein máig megmaradt a korábbi kisebb egységek identitása, mai elnevezésben tízesek, amelyek alapján többen archaikus, esetenként honfoglalás kori megtelepülés nyomait vélték felismerni.111 Ezek közül (az önmagában is egyesült településekre utaló nevű-?) Ittkétfalva rész csupán egy alkalommal szerepel önállóan 1567-ben, ma Szentgyörgy tízeseként létezik, és mint ilyen saját, jól lehatárolható legelő és erdőterületekkel rendelkezik.19 Joggal merül fel a kérdés, szabad-e a 18. századtól adatolható tízesbirtokok alapján középkori falura következtetni. A szomszédos Fiság-menti falvak és birtokviszonyok vizsgálata azonban arra utal, hogy ez járható út. A 16. században önállóan is említett, utóbb szintén tízesként definiált Jenőfalvának szintén saját, jól körülhatárolt erdeje és legelője van. Azt, hogy ezt nem csak tízesként és tízes birtokaként kell értelmezni az 1601-es monyasdi falutörvény bizonyítja. Az egyházilag egykor szintén a szentgyörgyi plébánia alá tartozó, mára nyomtalanul eltűnt aprócska település ekkor saját falutörvényében (!) erdeiről rendelkezik önállóan, önmagát faluként definiálva: „Teóttünk m?, Moniasd faluul illien vegezest.... ”20 Hasonló helyzettel találkozunk Körösmény(-falva) esetében is. Erről Bárth János jó érzékkel állapította meg, hogy a falu első, világi („pogány”) neve lehet, melyet utólag győzött le a benne, a 14. században már biztosan álló templom titulusa, és minősítette vissza „tízesnévvé”. Ezért is fordulhatott elő többször, hogy Körösmény(-falva) magát Szentgyörgyként is azonosította, így saját falutörvényükben is: ,Mü Szeent Györgyiek, más névvel Körösményfalviak töttünk ilyen végezésf (1619).21 Önálló határára további 17. századi adatok is utalnak Kóróstnenyfalui hatarba (1616), Körösmeny falui czere (1631).22 Ez utóbb, akárcsak a fenti esetekben tízes birtokként, vagy közbirtokossági területként adatolható. 15 Lásd Csáki Árpád jelen kötetben írt tanulmányát. 16 SZŐCS2005, 19, 28. 17 Ld. előző hivatkozások, illetve SzOkl ú.s. IV, 83. 18 Kutatástörténeti áttekintés BÁRTH 1997, 50-76, illetve BÁRTH 2007. 19 BÁRTH 2007, III. tábla. 20 SZŐCS 2004, 76. 21 BÁRTH 2007, 47-48. 15
