Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A CSÍKI GAZDA készítsük elő a vetőmagot14 stb.) Nem feledkezett meg csíki gazdasági élet jeleseinek bemutatásáról, méltatásától, búcsúztatásától (nekrológok) sem.1*5 Tivai Nagy Imre,14 15 16 a lapban megjelentetett gazdaegyesületi beszámolóiban nyíltan és merészen ki merte jelenteni a csíki székely társadalom rákfenéjét képező problémákat, melyek megoldásra vártak. Ilyenek voltak például a rendezetlen birtokviszonyok, a bevett gazdálkodási rendszer „ázsiai” volta, a nyomásos rendszer meggondolatlan fenntartása, a vetésforgók hiánya (az okszerűtlen gazdálkodás), az elodázott birtoktagosítás, az ugarlegelők használata, a tenyészállat-alapok hiánya, a kezdetleges állategészségügy, a perlekedési hajlam, a törvények alig ismertsége és be nem tartása, a túlzott pálinkafogyasztás, a gazdaközönség ősi közönyössége, ősi rossz hajlama stb. Érdeméül legyen mondva, helyet adott lapjában saját nézeteivel, illetve a lap szellemiségével ellentmondó írásoknak is, gyakran párhuzamba állítva őket. Szerkesztői hozzászólásait mindig a józan észérvek melletti állásfoglalás, a székely gazdák érdekképviselete jellemezte. Ezt a karakterét emelte ki nem oly rég Forró Albert is, egy róla szóló könyv recenziójában: „Szakmai felkészültségét, gyakorlatias meglátásait mi sem bizonyítja jobban annál - írta -, hogy a székelység akut problémáira javasolt megoldási lehetőségek közül nagyon sok még napjainkban is aktualitással bír. Gazdasági elemzéseiből, társadalmi szerepvállalásából egy népéért cselekvő, felelős értelmiség portréja rajzolódik ki, aki a jelenségeknek nemcsak a kellemesebb felét, a féligazságokat ábrázolta, hanem - elfogulatlanul - sokszor jogos kritikával illette a székelységet is. ”17 A lapban kaptak helyet a Csík megyei Gazdasági Egyesület közgyűléseinek meghívói, évi beszámolói és számadásai, a gazdasági egyesület költségvetési megvalósításainak, kiadásainak, terveinek alapos részletező elemzései, tagsági névsorai, a községi gazdasági szakkörökre vonatkozó hírek. Jelentősnek tűnik ma, de akkoron is visszhangot kelthetett Páris Frigyes a községi gazdakörökről tartott előadásának a lapokban történő közlése, amelyben az akkori magyar államnak az agráriusok által is támogatott gazdaságpártoló szociálpolitikai kezdeményezéseit, az önszerveződő kisgazdaságok szükségességét, a földműves osztály megerősítését, a nép nevelését és szervezését, községi, vagy községeket csoportosító gazdakörök létesítését, a szövetkezeti eszme terjesztését, a székely föld székelyek számára történő megtartását hirdette.18 A lap fontosnak tartotta rendszeresen beszámolni az időszakosan megtartott állat (bika) kiállításokról, melyeket a gazdasági egyesület a földművelésügyi minisztérium segélyezésével tartott. Ezeknek mozgósító szerepük volt úgy a gazdaközönség, mint a bikákat tartó és igénylő községek elöljáróságai felé, annál is inkább, mivel úgy a községi bikákat, mint a magántenyésztők állatait is díjazták. Ezekből lehetett nyomon követni, hogy mely területeken tartották fontosnak az állattenyésztést és hogy hová kerültek a legjobb tenyészigazol- ványt nyert fajállatok. A rendszeressé váló kiállításoknak és a róluk szóló híradásoknak voltak eredményei. 1902-ben ezek alapján írhatta a Csíki Gazda, hogy „Végre hát kezdik belátni úgy a gazdák, mint a községek, hogy a helyes állattenyésztés alapját a jó apaállatok képezik. Ez idő szerint még sok kívánni való van az eladásra kerülő bikákkal szemben, 14 Csíki Gazda, XV (1901), 3, 50-52. 15 Lázár Domokos 1834-1901, IN Csíki Gazda, XV (1901), 4, 57-60. 16 Tivai Nagy Imre jellemzését lásd: TIVAI 1996 könyvben, illetve annak előszavában Tivai Nagy Imre emlékezete címmel. A több és különböző társadalmi funkciót hivatásosan és civilként is betöltő, a társadalmi mozgalmak középpontjában elhelyezkedő T. Nagy Imre a csíki (mező)gazdaság és embereinek kiváló ismerője volt. A saját osztálya érdekein túl az egész székely társadalom fájóan kényes problémáira is próbált megoldást keresni. Elemzett lapunk jó és hálás kibontakozási teret biztosított számára ilyen téren, majdnem 30 éven át. 17 FORRÓ 2008, 144. 18 Páris Frigyes, A községi gazdakörökről, IN Csíki Gazda, XIV (1900), 5, 65-73157
