Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Pál Judit: Az utolsó székelyföldi királybírák és az első főispánok
AZ UTOLSÓ SZÉKEL YFÖLDL KLRÁL YBÍRÁK ÉS AZ ELSŐ FŐISPÁNOK (1854-1919) ügyvéd, országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöki funkcióját is betöltötte. A híres pesti orvos, az Orvostudományi Egyetem rektora, Korányi Frigyes lányát, Malvint vette feleségül. A zsidó eredetű Korányi (Kronfeld) család 1884-ben kapott nemességet, 1908-ban pedig magyar bárói rangot. Az ifj. Dániel Gábor sógora ifj. Korányi Frigyes az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója, képviselő, több ízben pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter, párizsi és madridi követ volt. Fia, Gábor (1880-1957) a Központi Hitelszövetkezet ügyvédje - ahol amúgy nagybátyja volt a vezér- igazgató - és a budapesti unitárius egyház főgondnoka, az első világháború idején rövid ideig belügyminiszter volt. Szintén a zsidó nagypolgársággal került szegről-végről rokoni kapcsolatba Béldi is. Sógora gr. Nemes Vince Wodianer Mór, a bécsi tőzsde, az osztrák-magyar államvasuti társaság elnökének lányát, Gabriellát vette feleségül. így Béldi sógorságba került Wodianer Alberttel, a zsidó származású nagypolgárság egyik jeles képviselőjével. Béldi másik sógora gr. Nemes János gr. Bethlen Sándor főispán lányát, Polyxenát vette feleségül, és szintén országgyűlési képviselő volt. ■ Új vármegyék - új főispánok? Az 1867-ben ideiglenesen megerősített főtiszteket 1869-ben véglegesen is kinevezték. Egyedül Mikó Antal esetében merültek fel kétségek. Róla többször is érkeztek be olyan jelentések a királyi biztoshoz, hogy nem képes megfelelően ellátni hivatalát, és felmerült, hogy leváltják öregsége és alkalmatlansága miatt. Erre azonban csak pár év múlva került sor. 1874-ben a már nem fiatal (a hatvanadik évéhez közel járó), de agilis Mikó Mihály révén remélték az ellenzéki beállítottságú széket jobban kézben tartani. Mikó Mihály miután 7 évig (1867-74) volt marosszéki főkirálybíró, 1874-ben „hazatért” Csíkba (itt született, itt kezdte karrierjét és itt voltak birtokai), és haláláig (1881-ig) volt Csík vármegye főispánja. Bár nincs rá adatunk, de valószínűsíthetjük, hogy Mikó saját kérésére került Csíkszék, illetve késpbb Csík vármegye élére. Helyét Marosszékből, majd Maros-Torda vármegye élén Béldi Gergely aranyosszéki főkirálybíró foglalta el. A jelentéktelen Aranyosszék után Béldi fontosabb feladatot kapott, amikor a Marosszékből és Torda megye felső kerületéből alkotott Maros- Torda megye főispánjává nevezték ki. Aranyosszék ugyanis Torda megye alsó kerületével olvadt össze, ott pedig meghagyták a régi Torda megyei főispánt, br. Kemény Györgyöt. Az átalakítást már korábban előkészítették, így 1875-ben Béldi már Marosszék főkirálybírája volt, Kemény György pedig Torda mellett Aranyosszéket is igazgatta. Béldi, az utolsó marosszéki főkirálybíró és egyben az első főispán 1883-ig maradt a megye élén. Dániel Gábor - mint már láttuk - a közigazgatási átszervezés után is a helyén maradt, egészen 1891-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig volt Udvarhely megye főispánja. Közben 1876-ban az unitárius egyház főgondnokává választották és ebbeli minőségében főrendiházi tag lett. Számtalan intézménynek, alapítványnak, egyesületnek volt kezdeményezője, illetve támogatója. Többek között a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt. Idős korában megírta családja történetét és a családi levéltárból egy okmánytárat állított össze. Kálnoky még az átszervezés előtt visszavonult, a Szapáry-kormány belső titkos tanácsosi ranggal nyugdíjazta. Kálnoky nem volt túlságosan népszerű, ahogy Daniel jellemezte: „egy minden tekintetben kitűnő hazafi, de nagy arisztokrata ”.27 Ráadásul a széktől is gyakran tartózkodott távol, ilyenkor az alkirálybírák egymással rivalizáltak. Helyére ideiglenesen Lázár Mihály egykori alkirálybírót, majd később a székely városok főispánját nevezték ki, de neki a támadások miatt hamarosan távoznia kellett. 1848 előtt Jósika Samu erdélyi udvari 27 DANIEL, 121.
