Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
BOTÁR ISTVÁN Hasonló megfontolás alapján tekinthetjük falunak Boroszlót is. 1569-ben, egy oklevélben Nobilibus Agilibus Petro Adorijan, Thoma Imre, Alberto Adorijan, Michael Chijko de Borozlo említenek, ekkor tehát még önálló település volt. Az ekkor említett személyek egy szintén 1569-es összeírásában már Mindszenten szerepelnek, úgy, hogy Boroszlót már nem említik meg.12 13 Igaz, hogy a mindszenti névsor végén, vélhetően az azonos „lakhely” miatt, elkülönülten vannak összeírva, de itteni besorolásuk egyértelműen jelzi, aló. század második felében Boroszló esetében már nem mindig volt egyértelmű, hogy Mindszenttől független település-e, avagy annak egy kisebb része. Úgy tűnik tehát aló. század tekinthető a határkőnek a települések értékelését illetően. A helynév alapján, a -falva képzősök esetében eléggé kézenfekvőnek tűnik, hogy igazi falvak lehettek akkoriban, de az is ismert, hogy a -falva megnevezés mögött nem minden esetben állt önálló település. Poklondfalva esetében az önálló település tényét a helynév mellett a földrajzi elhelyezkedés is erősíti. Ma ugyan Csíkszentkirály része, de a templomos falurésztől az Olt választja el. Nem mellékes az sem, hogy területéről Árpád-kori leleteket is ismerünk, így a kései jellegű helynév ellenére állíthatjuk, hogy korai településsel van dolgunk. Ráadásul a -falva képző gyakran utólag került egy-egy korábbi egytagú helynév mögé, esetünkben, 1567-ben még -falva képző nélkül csakPoklandh-ként, vélhetően eredeti nevén szerepel.15 3- kép. Csíkszentkirály a 18. század második felében az I. katonai felmérésen Martonfalva egyetlen középkori forrásban jelenik meg, 1567-ben a 25 denáros adólistán Seógeód cím Marthon ffalwa 20 adózó portával van feltüntetve.14 Későbbi forrásaink alapján viszont kitűnik, hogy a Zsögödtől mintegy 2 km távolságra levő Martonfalvának saját határa volt, a Mikó-vár egyik részét Martonfalva mellett Sögöd falva felől állóként írják 12 SzOkl II, 262; SzOkl II, 273. 13 SzOkl ú. s. VII/2004, 62. Hasonló helyzet figyelhető meg Csobotfalva esetében is, mely a 16. századi forrásokban még -falva képző nélkül Csobotként szerepel, ld. SzOkl II, 220: (Chijbot), 272: (Chjohod). Csík történeti helyneveinek értékeléséhez ld. BOTÁR 2008. 14 SzOkl II, 220 14
