Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: 16–19. századi könyvgyűjtők kötetei a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményében

legjobb könyvgyűjtőkkel. A megrongált könyveket restauráltatta. Munkáit és a használatában lévő műveket brassói, csíksomlyói és kolozsvári kompáktorokkal nagyrészt gondosan be is köttette.89

Bibliofíliájára utal az a tény is, hogy a Sacri Concentus c. Ludovico da Viadana olasz zeneszerző alapján 1669-ben Mikházán szerkesztett orgonatabulatúrás művéhez hozzákötötte az 1518. évi velencei kiadású Missale Strigoniense 117-ik, igen szép kánonképpel illusztrált levelét.90

Losteiner Leonárd életéről és munkásságáról rendtársai, Boros Fortunát,91 György József92 93 és Benedek Fidél95 írtak bővebben. Kolozsváron született 1744-ben. 1761 szeptemberében öltötte magára a ferences rend ruháját. A derék és tudós P. Botár Joákim provinciális vette fel. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, feltehetően a jezsuita atyák Farkas utcai kollégiumában. A noviciatus éveit Medgyesen és Székelyudvarhelyen töltötte, ezután filozófiát tanult az esztelneki intézetben. Teológiai tanulmányait Kolozsvárt végezte a kolostorban 1729-től működő Studium Generálén, vagyis a teológiai főiskolán. 1768-ban szentelték pappá. Nagy munkabírású, megbízható szerzetes volt, akire elöljárói folyamatosan felelős rendi tisztségeket ruháztak. 1773-1790 közt a Studium Generale lektora és tanára, ahol egyháztörténetet is tanított. Egy ideig Kapjonban, Dés filiájában lelkész, és Haller Antal gróf káplánja (1770-1771), Széken (1792), Medgyesen (1795) és Mikházán (1796-1800) házfőnök, majd 1801-1804 között definitor. Mint a tartomány levéltárosa, az archívum okleveleit felvételezte és rendezte. így a levéltárat alaposan megismerte, és adatait később, művei megírása folyamán fel is használta. Péterffi Márton tartományfőnök, aki többek között elrendelte a kolostorok háztörténetének szabályos és folytatólagos vezetését, a provincia kronológusának nevezte ki. 1802-től az 1826-ban bekövetkezett haláláig Csíksomlyón élt, alkotott, és rendezte a kolostor levéltárát. Az új Somlyói templom építésének vezetője és legfőbb mozgatója volt. Történeti munkásságának legfontosabb eredménye a csíksomlyói ferences kolostor94 és az erdélyi stefanita rendtartomány története.95 A 18. század végéről még a Theatrum orbis Christiani Hungarico-Transylvanicum c. egyetemes világtörténetét ismerjük.96 A csíksomlyói Szűz Anya nagy tisztelője volt, csodatevéseiről készített tanúkihallgatásokat a levéltárban tanulmányozta, rendszerezte, és a kolostor történetét tárgyaló kéziratába be is másolta. A kegyszoborról írt kisebb terjedelmű kézirata a 19. század legelején készült el.97

Különösen jó kapcsolatban volt a magyarországi Salvatorianus Provincia történetírójával, Blahó Vincével, akit személyesen ismert, és számos erdélyi családtörténeti és egyháztörténeti kérdésben tájékoztatta.98 Losteiner tudósi egyéniségét csak a kéziratban maradt életműve és levelezése feldolgozása után tudjuk a maga teljességében megrajzolni és értékelni. Munkái minden szempontból jellemzik tudományos elkötelezettségét és a 18. század második felének rendi történetírásban elfoglalt megbecsült helyét. A használatában lévő kötetei ma különböző rendházak könyvtárában tanulmányozhatók (Csíksomlyó, Szamosújvár, stb.).

_______________________________16-19. SZÁZADI KÖNYVGYŰJTŐK KÖTETEI...

89 Könyvtáráról: MUCKENHAUPT 1999, 44-45., I. 1., 1.6-7., I. 11., II. 91., II. 106-11. 110.

90 Azonos kánonkép található még a Missale Strigoniense 1502. (= RMKIII 58) és 1503. (RMK III 118) évi velencei kiadásában. (HUBAY 1938,93-, XI. tábla). Ez Georg Stuchs nürnbergi nyomdász kánonfametszetének majdnem pontos utánzata {Missale Strigoniense. Nürnberg, 1490. - HUBAY 1938, 86., IV. tábla; CsSzM RMK-Kat, 10).

91 BOROS 1926, 332-333.

92 GYÖRGY 1930, 538,657. sz.

93 BENEDEK é.n., 1-28. Ld. még: SZINNYEIVII, 1422.

94 LOSTEINER 1777-1778.

95 LOSTEINER 1786-1789.

96 Budapest, OSzK, Föl. Lat. 402.

97 Istennek kintses tárháza, metty Csik Somlyai tsudálatos Szűz Mária szent képéről rég üdőtől fogva osztogattatik. Csíksomlyó, Ferences Kolostor Könyvtára, jelzet nélkül. A 19. sz. második felében készített másolata a Kolozsvári „Lucian Blaga” Egyetemi Könyvtárban tanulmányozható. Jelzete: MS. 1590.

98 Budapest, MFKL, Szalvatoriánus rendtartomány iratai, 19. doboz; MOLNÁR 2002a. 182.

129