Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: 16–19. századi könyvgyűjtők kötetei a Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményében

MUCKENHA UPT ERZSÉBET

A múzeum RMK-állományában található Pécsi György 1696. évi nagyszombati kiadású disszertációját is tartalmazó kolligátumot 1777-ben Kovács János somlyói plébános adományozta Losteinernek." (14. ábra)

A csíkszentléleki születésű Warga Ferenc Kelemen (1798-1868) a Somlyói gimnáziumban kezdte meg tanulmányait, a teológiát Gyulafehérváron végezte el. 1816-ban Mikházán lépett be a rendbe, 1833-ban pedig Szepesy Ignác erdélyi püspök szentelte fel pappá. Több évig tanított a csíksomlyói gimnáziumban, 1851-1852 közt igazgatója volt. Előzőleg, 1835- ben, a Mária Társulat praesese, 1846-1849 között a szeminárium régense. A szabadságharc utáni években a Csíkszeredái és csíkszentmártoni plébániákat is gondozta, majd Esztelneken (1853) és Csíksomlyón (1855-1864) gvárdián. Tizennyolc évig a tartomány definitora, 1850-től az erdélyi őr helyettese.100 Bibliofil ferences volt, tekintélyes könyvtárának legnagyobb része a somlyói kolostor bibliotékájába került. Gyűjteményünkben a matematikai és költészetelméleti műveiről ismert Mösch Lukács, szerzetesi néven Lucas a S. Edmundo (1651-1701) piaristának, a magyar rendtartomány alapítójának101 Arithmeticuspracticus c. Nagyszombatban, 1697-ben Hörmánnál megjelent tankönyve két példányban is található. Az egyiket 1824-től a Mária Társulat diákjainak olvasmánya volt,102 103 104 a másikat 1834-ben szerezte meg Warga Kelemen atya, és valószínűleg tanárként fel is használta.10^ Az RMK-ák közül ugyancsak ő, mint a szeminárium régense, vásárolta meg 1850-ben Illyés András 1693. évi bécsi kiadású prédikációinak egyik példányát a somlyói kolostornak.11)4

Öt RMK a 17. században alapított mikházi,105 106 107 szárhegyi100 és esztelneki ferences kolostorok könyvtárából került Somlyóra, valószínűleg duplumként, vagy esetleg csere alapján.

■ Jezsuiták

Több RMK magyarországi és erdélyi jezsuita könyvtárakból származik, vagy a rend egyes tagjainak tulajdonában volt.

Ismeretes, hogy az erdélyi katolicizmusnak a ferencesek mellett meghatározó és alakító tényezője a jezsuita rend. A jezsuiták először 1579-ben jelentek meg Erdélyben, Kolozs- monostoron, a katolikus Báthory István erdélyi fejedelem (1571-1586) és lengyel király (1576-1586) támogatásával. 1581-ben Kolozsváron ún. akadémiai rangú gimnáziumot alapítottak, mégpedig az egyetemmé fejlődés lehetőségével és szándékával.10

Itt meg kell említenünk Antonio Possevino (1533-1611) itáliai jezsuita, diplomata, történész, a tridenti zsinat reformmozgalom jelentős alakját. Torino és Lyon közötti vidéken vállalt missziós és lelkipásztori munkát, majd több franciaországi rendi kollégiumban tanított, 1577-től pedig fontos pápai diplomáciai küldetésekben járt el. így tárgyalt a svéd királlyal az ország katolikus hitre való visszatérésének lehetőségeiről, de megfordult az osztrák tartományokban, Erdélyben, Lengyelországban, és sikerült felvennie a kapcsolatot IV. Iván orosz cárral is. Kelet-európai küldetései csúcspontja az 1596-ban megvalósuló breszti unió, a lengyel-litván ortodoxoknak a római egyházhoz való csatlakozása volt. Ezt megelőzően visszatért Itáliába, Páduában a jezsuita kollégium tanára lett, ahol Szalézi Szent Ferenc is növendékei közé tartozott. Magyar és erdélyi művelődéstörténeti szempontból a

99 CsSzM RMK-Kat, 117.

100 BÁNDI 1896, 277-278; GYÖRGY 1930, 586, 1151. sz.; Biographia P. Clementis Warga 1868. Budapest, MFKL, F. VIII, Csíksomlyó, 1. doboz.

101 SZINNYEIIX, 88-89.

102 CsSzM RMK-Kat, 122.

103 CsSzM RMK-Kat, 121.

104 CsSzM RMK-Kat, 106.

105 CsSzM RMK-Kat, 79A, 131; A kolostorról: GYÖRGY 1930, 278-293; BENEDEK 2005, 96-122.

106 CsSzM RMK-Kat, 125,129; A kolostorról: GYÖRGY 1930, 317-323; BENEDEK 2005, 14-64.

107 MOLNÁR 2009/2, 29-38, 47-48.

130