Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
ADALÉKOKA KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI... Az OMP marosvásárhelyi nagygyűlésén, 1933. július 2-án, a kisebbségi egyezmény végrehajtása érdekében határozatban kívánták a székely közület önkormányzatát, amely közművelődési és népjóléti hatáskörrel is felruházandó, míg az egész romániai magyar lakosság számára követelték a kulturális autonómiát.48 Mindezek ellenére még nem volt egységes álláspont az értelmezés kérdésében. Pál Gábor maga is - a korabeli törvénytervezeteket felhasználva - átfogó dolgozatot készített, amely az 1933. június hó keltezést viseli, így nem a július 2-án tartott marosvásárhelyi nagygyűlés határozata alapján, hanem előtte született. Tervezete Törvényjavaslat a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között 1919. évi december 9-én Párizsban kötött kisebbségi szerződés 11. cikkében biztosított kulturális önkormányzat életbeléptetéséről címet viseli, és azt Általános indoklás kíséri.49 Ebben kifejezésre jut, hogy a székelység Erdély többi magyar lakosságával teljesen azonos faji és nyelvi egységet alkot, így együtt illeti meg őket a székelyek részére ígért jog. Amíg ez teljesülhet, addig a székelyek részére adassák meg az önkormányzat, amelynek vezető szerve választás útján jönne létre, és hatáskörébe tartozna az iskolák igazgatása, felügyelete és ellenőrzése. A Székelyföldön a székely-magyar tanulók oktatására szolgáló mindenfokú állami iskola a törvény erejénél fogva székely önkormányzati iskolákká alakulna át, amelyek tanítási és vizsgáztatási nyelve a magyar lenne. A magyar irodalom és történelem, kötelező tantárgyak lennének, tantervűket az önkormányzat állapítaná meg. Az államnyelv tanítása is a tanulók meghatározandó korától kezdve kötelező tantárgy lenne. Az önkormányzat felső szerve megszüntethetne olyan helységekben levő iskolát, ahol a magyar egyházak a tankötelesek részére elegendő iskolát tartanak fenn. Az önkormányzati iskolarendszer is állami feladatot teljesít, s ezért fenntartására az állami, megyei, városi és községi költségvetések iskolai célra fordítandó tételeiből arányos rész biztosítandó, melynek módját törvény határozná meg. Az állam főfelügyeleti joga az állambiztonsági követelmények, a kötelező állami terv megtartásának, és a tanerők képesítésének ellenőrzésére terjedne. A magyar egyházak által fenntartott iskolák felett az igazgatás, felügyelet jogát teljes önkormányzattal az egyházak gyakorolnák, és visszakövetelhetnék a magyar államnak a magyarnyelvű oktatás kikötésével átengedett iskoláikat is. A szerző elgondolása meghaladta az észtországi kultúr- autonómia kereteit, ennek ellenére egységes magatartás továbbra sem jött létre a kérdésben. Pál Gábor az Intéző Bizottság 1933. november 30-án tartott ülésén felszólalt, mivel „szükségét látja, hogy a pártéletben gyakrabban előforduló fontos kérdések megvitatás tárgyává tétessenek. Ilyenek lennének politikai természetű indítványok és javaslatok előzetes bejelentése... Ezek és más hasonló fontos kérdések megbeszélésére egy-egy külön ülés lenne tartandó, most csak felhívni akarja az Intéző Bizottság tagjait, hogy e fontos kérdések megvitatása további halasztást nem szenvedhet... ”50 Az autonómia kérdését kimondottan itt nem említi, de a sorok között olvasva, úgy látjuk, bizonyosan gondolt arra is. Az új, liberális korszak elején, a válaszfelirati vita alkalmával, 1934. február 24-én Bethlen György a képviselőházban, míg február 21-én Gyárfás Elemér a szenátusban felolvasták az OMP állásfoglalását a felirati javaslattal szemben. Több fontos, megoldandó kérdés között szerepelt a székely vallási és iskolai önkormányzat témája is.51 52 A parlamenti csoport 1934. június 25-én tartott értekezletén Pál Gábor közölte, hogy Molnár Dénes, a fentiek ellenére, egy írásában támadta a Magyar Pártot, mivel az nem törődik a székely autonómiával, pedig az az igazság, hogy éppen az OMP karolta fel, és szolgálta leginkább a kérdést.92 48 A Magyar Párt 1933 [Az előző napon tartott intéző bizottsági ülésen az elnök előadta, hogy a székely autonómia kérdését az egyházakkal való megvitatás és megállapodás után terjeszti az Elnöki Tanács az Intéző Bizottság elé. GYÖRGY 2003, 161.] 49 A több mint félszáz oldalas dolgozat a Kolozs megyei levéltárban, több példányban is megtalálható. KvLvt, Fond 1283,Fasc. 10. l-65;KvLvt, Fasc. 14.136-218; KvLvt, Fasc. 14,89-135,219-255.Röviden ismertette BÁRDI 1999, 102-103. 50 GYÖRGY 2003, 170. 51 A Magyar Párt 1934. 52 GYÖRGY 2003, 357. 111
