Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez

GYÖRGYBÉLA Az OMP parlamenti csoportjának 1929- december 12-én tartott ülésén László Dezső képviselő a kisebbségi törvény tervezete, valamint a kiküldött bizottság munkája felől érdeklődött. Szerinte az autonómia kérdését is bele kell kapcsolni a kisebbségi törvény tervezetébe.39 A kérdésfelvetésre Jakabffy ismertette saját munkásságát.40 Ez minden bi­zonnyal az általa készített törvénytervezet (Törvényjavaslat az etnikai kisebbségekről) munkálataira vonatkozott, amelyet 1930. márciusában már a pártvezetőség szűkebb körei­ben, és a párt szakértői között vitára bocsátott.41 42 Bethlen István magyar miniszterelnök 1931. május 14-én kelt üzenetében, a június 1-jei választásokra készülődő OMP számára módszert ajánlott, de egyben utasított is: „A Magyar Párt ne kössön paktumot semmiféle párttal, amennyiben azonban haszonnaljárna, egyes helyi vezetők helyben Maniu párttal egyezségeket köthetnek, de semmi esetre sem Magyar Párt központi vezetősége nevében, és nem Maniu Párt Központi Vezetőségével. A tilalom bolgár és ruthén pártra is vonatkozik. Magyar Párt adjon már most nyilvános programot, és követelje Erdély autonómiáját. ”t2 Az autonómia követelése tehát „mérvadó” helyről, Budapestről is utasítás formájában támogatásra talált. Ez is hatással lehetett az OMP terveze­teire, valamint az is, hogy az időközben hatalomra került Nicolae Iorga miniszterelnök (1931. ápr. 18.-1932. máj. 31.) is többször ígérte a kisebbségi kérdés rendezését. Paál Árpád 1931- novemberében írt tervezetet a székely autonómia tárgyában. Ebben, idealisztikus otthonterületek ben gondolkodott, tervezete az alkotmány megváltoztatását is feltételezte volna, ami messze túlhaladta azon kötelezettségek határát, amelyeket a román állam a kisebbségi szerződésben vállalt^3 1932-ben, a román kormány támogatásával létre­jött Magyar Gazdasági Szövetség a székely iskolai autonómia követelésének jelszavával igyekezett választáskor híveket toborozni.44 45 Ennek ellensúlyozására, és a kérdés párton belüli megoldására az évek során Pál Gábor több alkalommal tett előterjesztést.43 A párizsi kisebbségi szerződés a székelyek számára iskolai önkormányzat létesítését kötötte ki, amely­nek értelmében nyelvüket szabadon használhatják, és iskoláik fenntartására a közjövedel­mekből részt követelhetnek. A kisebbségi magyarság soraiban évek óta vita zajlott e jog értelmezése felett, de nem sikerült egységes elhatározásra jutni az eltérő nézetek, valamint a magyar egyházi főhatóságok ellenzései miatt. Paál Árpád tervezete mellett Balogh Arthúr is az iskolai önkormányzat fogalmának magyarázatát adta.46 47 A témáról való gondolkodást némileg előbbre vitte a román-jugoszláv iskolai egyezmény, amely a Romániában élő, bánsági szerbek részére, a nemzetiség szabad bevallásának biztosításával elismerte a szerb tannyelvű iskolák nyilvánossági jogát, 20 tanköteles gyermek részére engedélyezte szerb iskola létesítését, jugoszláv tankönyvek használatát, és szükség esetén jugoszláv tanerők alkalmazását is.4 39 GYÖRGY 2003, 310. 40 GYÖRGY 2003, 310. 41 HRM, PÁH, [Katalógus. MS. 7651/754. 20 f.[. Másik ismert példány: KvLvt, Fond 1283, Fasc. 14, 46-65. [Ez a példány kézirat gyanánt bizalmas bírálatra kinyomtatott Lúgoson, a Húsvéth és Hoffer könyvnyomdában, 100 példányban. Jakabffy szakvéleményt, kritikát szeretett volna róla, ezért kérte Bethlen pártelnököt, hogy hívja össze a szakembereket, akár több napra is. Ld. Jakabffy Elemér levele Bethlen Györgynek, Lugos, 1930. febr. 25. KvLvt, Fond 1283, Fasc. 2/1930, 464-465]. Lásd még: BÁRDI 1999, 98-100. 42 Bethlen István saját kézírásos üzenete Bethlen Györgynek. BGYH. Bethlen István Erdély tervezetéről bővebben: ROMSICS 1987, 49-64; ROMSICS 1999, 352-367. 43 Paál Árpád: Törvénytervezet a székely közületek közművelődési önkormányzatáról, a Párizsban 1919. december 19-én kötött nemzetközi szerződés 11. cikke alapján. HRM, PÁH, [Katalógus. MS 7651/21.51 f.[. Lásd még: EGYED 1990, BÁRDI 1999, 100-102. 44 GYÖRGY 2003, 339. (Egyben ez a szervezet alkalmazta a legellenségesebb hangulatkeltéset az OMP-vel szemben.) 45 GYÖRGY 2003, 332. (Itt említi Pál, hogy Pop Giţa képviselő sajtónyilatkozatában is az autonómia megva­lósítása mellett foglalt állást). 46 BALOGH 1931. 47 Egy figyelemreméltó [A közlemény adja Gyárfás ezzel foglalkozó szenátusi beszédét a szerződés ratifikálása kapcsán, 1933- márc. 29-én, továbbá az 1933- márc. 10-i szerződés teljes szövegét.] 110

Next

/
Thumbnails
Contents