Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Csáki Árpád: Újabb adatok a csíkszeredai Mikó-vár 17. századi történetéhez
CSÁKI ÁRPÁD mindvégig hűséges Petki még 1658 nyarán intézkedett a Mikó-vár megerősítéséről, amelyet nem csak katonákkal, hanem lőfegyverekkel is ellátott.23 24 25 1659 végén, amikor a várbeli ingóságait Brassóba menekítette,21’ a leltárt készítők már „uram őkegyelme Csíki vára”- ként26 említik a kastélyt, amely 1660 folyamán többszőrt is gazdát cserélt. Lázár István elfogatását és a görgényi várba való zárását követően a Barcsai-párti új csíki főkapitány, Kálnoki Mihály bírta 1660 augusztusában történt megöletéséig,2 ezt követően újra Lázár István lakta egészen 1661 októberéig, Csík- és vele együtt a Mikó-vár pusztulásáig. Máig nem tisztázott pontosan, hogy a teljes kastély örökös jogon vagy csak zálogban került 1657 után Petki tulajdonába. A későbbi fejlemények azt sejtetik, hogy utóbbiról lehetett szó, és a Damokos-Macskási féle (keleti) épületszárnynak mindössze időleges elzálogosítása történhetett meg, hiszen az örökösök még a 18. század elején is jogot formáltak az épületre. A romos, lakhatásra alkalmatlanná vált kastély 1661 után is Petki István birtokában maradt. Damokos Tamás csak évekkel később szabadult a tatár fogságból,28 hazatérve pedig 1666 nyarán az anyai ágon örökölt szenttamási birtokon látott hozzá építéshez.29 Petki halálát30 követően az említett 1641-es szerződés értelmében a kastély rá és örököseire szállott vissza, a fejedelem 1675-ben pedig arra utasította a szék főtisztjeit,31 hogy a Mikó- várhoz tartozó jobbágyokat adják vissza Damokos Tamásnak. A régi-új tulajdonos azonban csak néhány évig birtokolhatta, a Béldi-féle összeesküvésben való részvétele ürügyén 1678- ban a fejedelem elkobozta, és kincstári tulajdonba helyezte. Damokos Tamás gyermekei közül Gábor korán, valamikor 1665 után32 gyilkosság áldozata lett, Erzsébet nevű lányát az Árva vármegyéből Erdélybe áttelepedett Abafi János vette feleségül.33 34 A kastélyra egyedül Erzsébet formálhatott jogot, amit fiai anyjuk halálát (1729) követően 1732-ben meg is tettek, sikertelenül. Ügyük érdekében csatoltak egy 1715-ben kelt iratot, amely elismeri Abafi Jánosné Damokos Erzsébetnek a várhoz való jogát.3 4 Az az erdélyi császári haderő főparancsnoka által 1714 után teljesen felújított35 és kibővített épület azonban lakóház szerepét végleg elvesztve katonai célokat szolgált több mint két évszázadon keresztül. Az alábbiakban a gr. Béldi család levéltárából36 közöljük az említett, 1641. június 26-án kelt contractus szövegét, amely egyben rendtartásként is szolgált egészen a Mikó-vár 1661 évi pusztulásáig. 23 SZŐCS 2005, 36. 24 Bethlen János is itt keresett menedéket feleségével együtt. MORDOVIN 2009, 403, 406. 25 A leltárt lásd SZŐCS 2005, 84-91. 26 SZŐCS 2005, 35. 27 SZŐCS 2005, 36. 28 1665 szeptemberében Apafi Mihály fejedelemhez fordult, tőle remélve a 2000 tallér készpénz és további 2000 tallér értékű posztóban meghatározott váltságdíj kifizetését. SzOkl. VI. 303-305. Ezekben az években vette feleségül Geréb Katát. SÁNDOR 1909, 66. Feltehetően ebből a házasságából született Judit nevű lánya, akit Kájoni János Sémién Gábornéként említ az 1680-as évek elején lett. KÁJONI 1991,66. 29 SÁNDOR 1907, 11. 30 Naplójában Nemes János 1667. január 26-ra teszi Petki halálát. NEMES 1902, 394. 31 SÁNDOR 1909, 72. 32 Sógorának, a tatár fogságban sínylődő Damokos Tamásnak küldött levelében 1665-ben Kálnoki Mihály (Damokos Katalin férje) említett Gábor pazarlásairól, birtokainak feléléséről számol be. SzOkl. VI. 295-297. 33 SÁNDOR 1907, 10. 34 Sándor Imre az Endes család levelei közül említi a Mikó-vár korábbi birtoklására vonatkozóan az 1730-as évek elején készített tanúvallatást, amely alapján Abaffi Sándor és László megindították a jogi eljárást a kastély visszaszerzése érdekében. Melléje csatoltak továbbá egy másik, hasonló tárgyú tanúvallatást 1672- ből, a jobbágyok összeírását 1650-ből és végül Apafi Mihály fejedelem említett 1675. évi rendeletét, amelyben Damokos Tamásnak a szék tisztjeivel visszaadatta a várhoz tartozó jobbágyokat. SÁNDOR 1909, 72. A szerző megjegyzi továbbá, hogy az említett iratok 1761-ban Cserei Farkashoz kerültek. 35 Az építkezésekhez szükséges faanyagot elsősorban Csík és Udvarhely biztosította. SZŐCS 2005,44. 1716 elején a Főkormányszék Háromszék elöljáróinak is megparancsolta, hogy 100 szál cserefát szállítsanak a „Mikó várához”. Háromszék Ivt. KvOL Fond 8 Nr. 1/1176. 100
